A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Kovács József: A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon
a tényre a különböző nemzeti bizottsági iratokban számos utalást találhatunk. Az egyes reakciós elemek visszaszivárgása és helytfoglalása a nemzeti bizottságokban vagy a képviselőtestületekben egyben a demokratikus rendőrség szervezését is lelassította. Ilyen tényt mutat be dr. Kárpáti László r. őrnagy és Benkő Károly jelentése, mely szerint „A megyei és a városi rendőrtestületek vezetőinek az önkormányzatok által való megválasztása — fakadjon e rendelkezés bármenynyire is demokratikus elgondolásból — beláthatatlan következményekre vezethet ... A megyei rendőrség újjászervezése során számtalan esetben volt alkalmam tapasztalni, hogy a még mindig köreinkben lappangó fasiszta szellemiségtől áthatott reakció, mennyire igyekszik minden alkalmat megragadni a demokratikus pártok működésének megzavarása céljából. Személyesen győződtem meg arról, hogy a reakció mily ügyes mesterkedéssel tesz meg mindent a fasiszta beállítottságú reakcionárius elemek leigazolása és a közigazgatásba való visszaküldése érdekében. Joggal feltételezem tehát, így a sérelmezett rendelet szellemében szervezendő rendőrség felállítása során éppen ez a reakció fog minden lehetőséget megteremteni ahhoz, hogy a maga exponenseit, a demokratikus államrendünk hatályos védelmét biztosító rendőrség kötelékébe becsempészhesse.”21 Ilyen említett probléma ez idő tájt nemcsak Hajdú megyében jelentkezet,, hanem a többi tiszántúli helyen is megtalálhattuk. A Szolnok megyei Kunhegyes község Nemzeti Bizottságának irataiban ezt a folyamatot jól láthatjuk. Ezt a jól elhúzódó időszakot csak 1945. április 14-én zárták le, amikor a probléma megoldása megtörtént. Az értekezletre a megyei főkapitány személyesen megjelent és a kunhegy esi járási kapitányság vezetőjét Polgár Mihály személyében, a járási nyomozó osztály vezetőjét pedig Berger Sándor személyében bemutatta. A járási kapitányságnak 3 tagozata lett: így, 1. közrendészeti tagozat, 2. politikai tagozat, s végül, 3. a bűnügyi tagozat. A járási kapitányságnak 12 tagból kell állnia, s a követelmények értelmében 2 főnek jogi képesítésűnek kell lennie. A községi rendőrség 12 tagú lett, s a vezetőjük pedig egy rendbiztos.22 Ezen a nemzeti bizottsági értekezleten akadt olyan hozzászóló is, aki a megyei főkapitány hatáskörét megkérdőjelezte. Ezt tette korábban maga a főispán is. Ez a tény azonban a kinevezéseken már semmit sem változtatott. Az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdekében a belügyminiszter kérésére egy miniszterelnöki rendelet látott napvilágot, amely jegyében a megüresedett rendőrségi vezetői állások betöltési joga — minden jelölés nélkül — a belügyminiszter hatáskörévé vált.23 Ha a demokratikus rendőrség felszabadulás utáni időben való helytállását már mai szemmel nézzük és értékeljük az alább ismertetett polgármesteri iratból és válaszból megállapíthatjuk azt, hogy az akkori állomány tagjai az előrenyomuló Vörös Hadsereg hátországában teljesített szolgálatukkal valóban hozzájárultak a fasizmus legyőzéséhez. Az 1945. február 26-án keltezett átiratban Nyíregyházán Fazekas polgármester a pénzügyi osztályra és a városi számvevőségre hivatkozva sokallja a rendőri létszámot. Egyben azt is kifogásolja, hogy az ő külön engedélye nélkül újabb és újabb embereket vesznek fel a rendőri kötelékbe. A polgármesteri átiratra Sajben András rendőrkapitány kifejti, hogy az őr21 BM Irattár, HBm dosszié, 100/1945. p. o. jelentés. 22 SZmL. XVII. 32. 23 1700 1945. M. E. rendelet 10. par. (2) bek. a 6290/1945. M. E. rendeleti módosítással. 42
