A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Bársony István: Paraszti (mezővárosi) kézművesség Bihar megyében a XVIII. sz. végén
zab, minimálisan az árpa! Felsőverzáron, Fonácán búzát, kukoricát és zabot termesztenek az iparosok. Diószegen a búza és a kukorica mellett, csak egy-egy esetben fordul elő árpa, illetve zab! Köbölkút kézművesei döntően búzát termesztenek (2—3, illetve 1—6 cubulus); általában van egy-egy köböl kukoricájuk is! Nyolcnak (a huszonötből) semmiféle vetésterülete nincs összeírva! Árpádon megjelenik a búza és a kukorica mellett a dohány is, Telegden pedig a köles. Váradolasziban 14 kézműves termel búzát! Váradon harmincnál búza, egynél- egynél árpa és zab is! A már említett Stájer János 50—50 köböl búza- és árpavetéssel szerepel! Berettyóújfaluban a kézművesek felének nincs vetése, egyébként domináns a búza! Monostorpályi: a leggyakoribb a rozs, zab, kukorica, dohány együttes termesztése. Bályog öt kézművese közül csak kettőnek van vetésterülete! A hét mesterségbeli jövedelemmel rendelkező közül csak egynek van két cubulus búzavetése Ottományban. Püspöki mesterség után is adózói közül kettőnek nincs vetése: Bődi János mészárosnak és Orbán István zsellérnek. A vértesi salétromfőzők rozsot és dohányt, s egy esetben kukoricát is termesztenek. A mezőgazdasági termelésben mindig külön hely illette meg a szőlőtermesztést. A kézművesek, iparosok tekintélyes része rendelkezett különböző nagyságú szőlővel, amely — esetenként — a vagyoni koncentráció egyik igen lényeges eleme lehetett. Belényes harmincöt kézművese mondhat magáénak 1—2 kapás szőlőt. A nyolc kapással összeírt Varga István gazdaságában zsellér is élt! Diószeg 42 iparosából 22-nek volt szőlője. Közülük Krausz Gáspár (kádár) emelkedik ki húsz kapás szőlőjével, de neki van a legnagyobb vetésterülete és jövedelme is! Margitán 93 mesteremberből 67-nek volt 1—10 kapás közötti nagyságú szőlője. Megjegyezzük, hogy a 12 zsellér kézműves közül csak egynek írtak össze 3 kapás szőlőt! A köbölkúti iparosok közül 15 1—3 kapás szőlőt mondhat magáénak, Telegden 25 kézművesnél 1—6 kapást jegyeztek fel. Váradolaszi: 42 kézművesnél 2 és 60 kapás közötti szőlő! Váradon 92 iparos 2 és 40 kapás közötti szőlővel. Ez utóbbi két településen nem ritka a 15, 20, 30 kapás szőlő sem. A Püspökiben élő hét iparos közül négynek, a szentjóbi tizennégyből hatnak, a szalacsi ötből pedig csak egynek van szőlője! Szalontán mindössze 2X1 kapás szőlő kézművesé ugyanekkor. Néhány olyan elemét érintjük még a kézművesek problémakörének, amelyik különböző okok miatt sajátos helyzetű mesterembereket hozhatja közelebb kutatóhoz. Ezek közé tartoznak azok, akiknek a mesterségük feltüntetésén túlmenően semmijük nincs összeírva. A belényesi Fazekas István, a szőllősi Szűcs István volt ebben a helyzetben például. Berendi Pál Váradon miserabilis, semmi sincs nála feltüntetve, csak a foglalkozása: szűcs! Susuly János és Trinka Kratsum „novus hungarus”-ként összeírva Belénye- sen; 1—1 ft jövedelemmel; egyébként kovácsok. Váradon Sajó Mihály zsellér árváit (így!) jegyezték fel a conscriptorok 4 kapás szőlővel és 6 ft csizmadia mesterségből származó jövedelemmel. Obsitos katona is folytatott kézműves tevékenységet. Erről tanúskodik a széplaki Konrád János (1 sertés és 5 ft jövedelem, csizmadia), valamint az ál- mosdi Kővári János (3 ft jövedelem; szintén csizmadia). A Bályogban élő Albert János ács neve utáni megjegyzés: betegeskedő. Murza János (Felsőverzár) pedig vak; 1 tehene és 2 ft kovács szakmából származó jövedelem feljegyezve. A széplaki Koncz János idős, agg (decrepitus). Több esetben előfordult, hogy a katolikus vagy protestáns harangozó is kéz171
