A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)
igénybevétele miatt félő, hogy a tavaszi munkálatok idejére számuk nagy mértékben csökkenni fog.18 Kaba esetében éppenúgy, mint a többi alföldi településen a felszabadulás előtt nem beszélhetünk gépesített mezőgazdaságról. Jellemző az élő igaerő, valamint az emberi kézierő nagyfokú alkalmazása. A szántási-vetési munkálatok megkezdése előtt igyekezett a nemzeti bizottság számbavenni az igavonó jószágokat. Még 1944. december utolsó felében alispáni rendeletre felhívta a szovjet katonaság által visszahagyott, valamint az egyesek befogta jószágok és szekerek bejelentését. Intézkedésével elsősorban az igavonó állattal nem rendelkező gazdákon igyekezett segíteni, s juttatásra is elsősorban ezek számíthattak. A feladat ellátására bizottságot alakított.19 20 Gépi igaerő a községben csak a szovjet katonaság visszahagyott traktorai voltak. A kábái kommunista párt kezdeményezése nyomán két kábái lakos vállalkozott a szovjet katonaság által a községben hagyott gazdátlan traktorok összegyűjtésére, a párthelyiség udvarára való beszállításáról, s azokból igyekezett az alkatrészek felhasználásával minél több traktort összeállítani. Ezt a munkát a nemzeti bizottság is helyeselte, s két lakost bízott meg, akik eddig is foglalkoztak traktorok javításával. Ugyanakkor elzárkózott a felelősségvállalás elől, mondván, erre megbízást sem a szovjet katonai parancsnokságtól, sem a magyar hatóságoktól nem kaptak. A további fejleményeként a felelősség a kommunista pártot terheli.*10 Míg 1945 januárjában egy traktorról tudunk, addig februárban már 5 traktor állt rendelkezésre, azonban ebből kettő üzemképtelen. Ügy döntöttek, hogy a traktorok köztulajdonban maradnak, lévén ezek a szovjet katonaság visszahagyott traktorai. Valamennyihez megfelelő talaj előkészítő eszköz is rendelkezésre állt. Ami viszont hiányzott az üzemanyag és a tárolótelep. Hozzáértő szakemberben sincs hiány, 11 fő traktorkezelőt tartottak nyilván ekkor. A községben egy javítóműhely volt. A gépek állagának javítását a kommunista párt a tagok között levő szerelőkkel megkezdte. A nagybirtokok gépi felszereltsége alacsony örökséget hagyott hátra. Traktorok ugyanis a birtokokról nem kerültek ki. Ugyanígy gőzeke és hozzáértő személyzet sem volt a faluban.21 A vetőmaghiány itt is élő probléma. Nincs elegendő mennyiségű vetőmag. Ezt mutatja a községi vezetőjegyző beszámolója 1945. január elején a megye alispánjának, akinek tudomására hozza, miután nincs tavaszi búza, a szükség úgy kívánja, fagyasztott búzával vessenek. Ennek előkészítése már javában folyt.22 A háború okozta kiesés megmutatkozott az 1944—45-ös gazdasági évben. A háború előtti utolsó békeévben, azaz 1938—39-ben a szántóterület egészét, vagyis 11 558 katasztrális holdat műveltek meg. Ezzel szemben az 1944—45-ös gazdasági évben az egész szántót nem tudták megművelni, valamivel kevesebbet, 11 114 kát. holdat. A kialakult gyakorlat szerint 1938—39-ben felszántottak és bevetettek 5306 katasztrális holdat, amelyből 5229 kát. hold a búza, 2 kh a rozs és 75 kh az árpa. 1944 őszén ennek csak töredékét sikerült elvégezni; a felszántott és bevetett terület 919 kh, amelyből 918 kát. holdon búzát és 1 kh-on árpát 18 Uo. 32/1945. január 13. és Uo. 155/1945. áprilisára az igaerőhelyzet az alábbiak szerint alakult: ló 72 pár, ökör 170 pár, tehén 40 pár, bivaly 2 pár, összesen: 284 fogat. 19 HBmL. XVII. 6/c. 6. 1944. december 20. A bejelentési kötelezettség a szarvasmarhára, juhra, lóra terjedt ki. A megalakított bizottság bírálta el az igényjogosultságot. 20 Uo. 1944. december 30. 21 HBmL. XXII. 631/b. 32/1945. január 13. és 172/1945. február 26. 22 Uo. 32,1945. január 13. 119
