A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)
köre az iskolás koron túliakból tevődik össze, tehát a felnőttoktatáshoz is kapcsolható. Noha az intézményesített felnőttoktatás 1948 után bontakozott ki, s erőteljesebbé 1953 után vált, azért már a 40-es évek derekától törekedtek továbbképzési formák szervezésére. 1945. március 6-án a Földmunkás Szakszervezet és a demokratikus pártok bevonásával Földigénylő Bizottság40 alakult a városban. A földosztás utáni szakszerűbb munkavégzéshez megyei szervezésben mezőgazdasági tanfolyamokat rendeztek. 1946 novemberében kb. 80—90 hallgatóval két tagozatú középfokú szabadiskola nyílt meg széles körű kb. 300 órát igénylő tananyaggal.46 47 A munkanélküliség enyhítését is célzó háziipari tanfolyam indult 96 résztvevővel 1948 februárjában.48 Még 1945-ben — amikor a középfokú Mezőgazdasági Szakiskolát és Munkásgimnáziumot nem sikerült felállítani — tervezték a gazdasszonyképző iskola létesítését is, de anyagi fedezet hiányában 1948-ra sem került rá sor. Az ismeretterjesztő előadásokat általában télre ütemezték a mezőgazdasági munkák miatt. Természettudományi előadássorozatot kezdtek 1950-ben a Szabad Föld Téli Esték (SzFTE) keretében, valamint orosz nyelvi és alapismereti tanfolyamokat szerveztek. Vándortanfolyamokat indítottak a következő évben a mezőgazdaságban dolgozóknak. Egy 26 fős, az állami gazdaságnál 27 fős és a gépállomáson egy 52 fős tanfolyam, egy traktoros továbbképző, illetőleg egy traktoros előképző tanfolyam volt a források szerint. Egészségügyi felvilágosító előadások, filmek, állattenyésztési, öntözési és növénytermesztési tanfolyamok szervezésére került még sor az ötvenes évek elején. Néhány adat külön is a Szabad Föld Téli Estékről. 1950 novemberében négy helyen 508 hallgatónak tartottak előadást; kultúrműsort a DISZ, az MNDSZ, a Magyar Szovjet Társaság és a Pedagógus Szakszervezet adott. A szervezési munkát a DÉFOSZ végezte. A Szabad Föld Vasárnapokat központi rendelkezésre hetenként, majd kéthetenként tartották, a nyári időszakban témaként a cséplés, a termelőszövetkezeti terméseredmények, a silózás, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés szerepeltek. Az SzFTE keretében megszervezték a szülők iskoláját, 1951 januárjában több mint 200 ember vett részt a műsorral, filmvetítéssel bővített foglalkozásokon. Ekkor „analfabéta-tanfolyamot” is szerveztek 65 főnek. A Hajdúböszörményben rendezett Téli Falusi Kultúrverseny járási döntőjén 300 ember vett részt Hajdúnánásról, a megyei döntőbe énekkar, tánccsoport és színjátszócsoport került. Nagy sikere volt a termelőszövetkezetekben és a gépállomáson tartott természettudományi előadásoknak, sőt hozájárultak a tsz-tagság növekedéséhez is. Kultúrház — kultúrotthon A kultúrház a múlt század végén eredetileg más céllal készült, a felszabadulás után mozi volt benne, ill. a MAD1SZ kapta használatra. Megfelelő kultúrház építésére a felszabadulás után közvetlenül sem volt lehetőség, de tervbe vették létrehozását az MDP iránymutatása alapján. Egyelőre a Bocskai Szálló emeletes épületét kívánták átalakítani, s a filmszínházat onnan elköltöztetni. 1950-től aztán ez lett a művelődés központja (ezen belül kétezer kötetes népkönyvtár), ahol 46 Uo. XVII. 506/1. 1945. március 6-i jegyzőkönyv. 47 Uo. XXII. 302/a. 9. — 3133/14—1732/1946. 48 Uo. XXII. 302/a. 16. 1283—59/1948. Jelentkező kb. 300 lett volna a szövőtanfolyamra, de ennyi embert nem tudtak foglalkoztatni. 108
