A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)
A hajdúnánási Népi Együttes'’'0 1949 ősze óta vett részt rendszeresen a kul- túréletben, a Szabad Föld Téli Estéken műsoros előadásokon, ünnepélyeken és a téli falusi kultúrversenyek keretében. Az együttes jó zenekarral is rendelkezett. A Népi Együttesnek 1952-ben 100 tagja volt, vezetője Makláry Lajos énektanár, karnagy. Még ebben az évben a végrehajtó bizottság megszüntette az együttest, mivel „tagjai főleg üzemi dolgozók, akik a munkaterületükön megalakított énekkart támogatják, s nem kapcsolódnak elég aktívan a népi együttes munkájába”.40 41 Zeneiskola létesítését, már 1952-ben elhatározták. Vezetőjének választani Makláry Lajost gondolták. Mintegy 100—120 fővel indult volna, s a kultúrott- honban négy tantermet és egy irodát biztosítottak a működéséhez. A terv azonban csak 1959-ben vált valóra, s a zeneiskola mint a hajdúböszörményi anyaiskola kihelyezett tagozata kezdte munkáját. A negyvenes évek végén nagy esemény volt a centenáris ünnepre való készülődés. A centenárium jegyében rendezett programokban az iskolák nagy részt vállaltak. A szervezést a Hajdúnánáson is létrehozott 48-as Ifjúsági Bizottság végezte, de helyi bizottságok alakultak az iskolákban, a MADISZ, a SZIM, az MNDSZ, a VAOSZ, a Független Ifjúság keretében és a Csiha malomban is. A városi bizottság munkatervében42 1948—49-hez kapcsolódó előadássorozat, hagyományok és tárgyi emlékek összegyűjtése, a város szépítése (parkosítás, fásítás), népi kollégium felállítása szerepelt. Az iskolák elsősorban a gyűjtőmunkába, műsorok összeállításába (hangversenyek, vígjátékok, mesedélutánok), a környezetszépítésbe, előadások tartásába kapcsolódtak be. A református gimnázium és a református (általános) iskola kiemelkedő munkát végzett. A gimnázium önképzőköre „48-as gyűléseket” tartott, elemezve Hajdúnánás szerepét a szabadság- harcban, a gimnáziumi ifjúsági énekkar Debrecenben a centenáris „Éneklő Ifjúság” hangversenyen szerepelt. Előadásokat tartott Czövek Lajos vezetésével az általános iskola énekkara is. Az országos kultúrversenyre ekkor csak az MDP kul túrcsoport ja nevezett be. „Centenáriumi Játék, Torna és Sportbizottság” alakult nagyszabású sportnap4,5 rendezésére, amelyen a helyi fiatalság mellett debreceniek és nyíregyháziak is részt vettek. A Valóság Kör és az Országos 48-as bizottság Hajdúnánáson a centenáris ünnepségekhez kapcsolódó szociográfia felmérő, valóságfeltáró munkát tervezett.41 44 Ugyancsak az ünnepségekhez kapcsolódóan az MKP helyi szervezetének indítványára a képviselőtestület egy Petőfi-szobor felállítását határozta el. A költségekre tízezer forintot biztosítottak, s a munkát Laborcz Ferenc szobrász- művésszel végeztették el.45 A képviselőtestület egyébként az ünnepségek rendezéséhez 4000 Ft segélyt biztosított a centenárium évére. Ismeretterjesztés Itt a különféle szaktanfolyamokat és az ismeretterjesztő előadásokat említjük meg, utalva arra, hogy a kultúrotthon vagy a tanácsi irányítású népművelésnél még fogunk közölni adatokat. Az ismeretterjesztő előadásokon résztvevők 40 HBmL. Hb. XXIII. 531/1. 87—9/1/1952. 41 Uo. XXIII. 527/G. — 124/1952. vb. 42 Uo. XXII. 302/a. 14. — 8243—29/84/1947. 43 Uo. XXII. 302/a. 14. — 1768—2984/1947. 44 Uo. XXII. 302/a. 14. — 10 441—2984/1947, 45 Uo. XXII. 301/4. — 34—1729/1948. 107
