A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Baranyi Béla: A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-1945-ben

a gyár vezetését. Az első napon 400 ember állott munkába, a többiek — vonatközlekedés hiányában — még a környező falvakban tartózkodtak. Miközben nagy erővel folyt a romok eltakarítása, a dolgozók üzembe helyezték az első mozdonyt, amely nyomban elindult Püspökladányba.

A felszabadulás utáni első hetekben-hónapokban folyamatosan felvették a munkát a malmok (a Hortobágy- és az Apafi-malom), a Cipőgyár, a Hajdúsági Konzervgyár, a Kiss-jéle Bőrgyár és több más bőrgyár, valamint a Textilgyár és a Városi (a mai Alföldi) Nyomda.'1

A gyárak üzembe helyezésében, a termelés megindításában jelentős szerepet játszott a szovjet hadsereg. A II. világháború hadszínterein még folyt a harc. A harcokhoz, és a polgári lakosság ellátásához szükséges anyagi-technikai eszközök előteremtése érdekében igénybe kellett venni a felszabadított területek erőforrásait is. A városparancsnokság gondoskodott az ipari üzemek biztonságáról, a nyersanyag ellátásáról, a gyári munkások élelmezéséről, egyszóval megteremtette a termelőmunka legelemibb feltételeit. Többek között szovjet felügyelet mellett indulhatott meg a termelés 23-án reggel a legjelentősebb bőrgyári üzemben, a Kiss-féle Bőrgyárban. Az épület- és a gépállomány jórészt épen maradt, a menekülő fasisztacsapatoknak már nem volt idejük kifosztani a raktárkészleteket. A szerencsés körülmények és a szovjet hadsereg igénye miatt a gyár első között, a legeredményesebben kezdhette meg a termelést. Hasonlóképpen szovjet segítséggel kezdett üzemelni a Juhász- és a Kovács-féle bőrgyár és a Benyáts-féle textil- és harisnyagyár, valamint a Debreceni Textilgyár Rt. is.7 8

A helyreállítás megkezdésében, a politikai élet és a gazdasági vérkeringés megindításában, a termelés megszervezésében egyre nagyobb szerepet játszottak a demokratikus erők is, élükön a korábban illegalitásba kényszerített kommunistákkal. 1944. október 22-én újjászerveződött Debrecenben a Kommunista Párt, amely elsőként vállalta a helyreállítás szervezésének és irányításának nehéz feladatát. November 15-én megjelent a Néplap első száma, s ettől kezdve a kommunisták lapjukban rendszeresen foglalkoztak az újjáépítés ügyével. Az MKP november 18-án az alábbi felhívással fordult a város lakosságához:

„Debreceni polgár, debreceni munkás ... halld meg a munkára hívó szót! Ragadj szerszámot, takarítsd el a szanaszét heverő omladékot, nyitsd meg a műhelyedet és üzletedet, teremts rendet magad körül, s ha dideregve, ha rongyolt ruhában, ha a legnehezebb körülmények között is, de próbáld meg újra kezdeni a munkát, újra kezdeni az életet.”9

Röviddel ezután a Magyar Kommunista Párt meghirdette az ország demokratikus átalakulásának és újjáépítésének programját. Az MKP erre vonatkozó javaslatait a Néplap 1944. november 30-án hozta nyilvánosságra. Helyesen ismerte fel a párt, hogy mivel a demokratikus fejlődést katasztrofális gazdasági helyzetben kell elkezdeni, az egyik legfontosabb feladat az ország gazdasági talpraállítása, a termelés megindítása, a helyreállítás, az erőteljes kereskedelem- és iparfejlesztő politika.10

A termelőmunka feltételeinek biztosítását jelentősen elősegítette az új hely7 Tények és adatok... i. m. 37—38. old.; Paál—Radó: i. m. 99. old. HBmL. XXIX. 6/a. 1.; Üzemtörténeti feljegyzések. XXIX. 6/a. 9. cs.; Magyar újjászületés... i. m. 9. old.; Gazdag István: A Hajdúsági Bőrgyár története a felszabadulás után. Db., 1955. (Kézirat) 3. old.

8 Gazdag 1.: uo.; Paál—Radó: i. m. 330—331. old.; TN., 1945. márc. 2.

9 Néplap, 1944. nov. 18.

10 Uo. 1944. nov. 30.

9