A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962
a népművelés szükségességét, elismerte rendkívüli fontosságát, majd megválasztotta a Szabad Művelődési Tanácsot: Elnök: a mindenkori polgármester, társelnök: dr. Sarkadi Nagy János, titkárok: Sándor Gyula és Karácsony Géza, pénztáros: Siteri Lajos, pedagógiai előadó: Horváth Albert, társadalomtudományi előadó: dr. Szeszák Gyula, ifjúsági előadó: Bodnár Sándor, irodalmi előadó: Szilágyi Lajos, történelmi előadó: dr. Csiha Antal, néprajzi előadó: Marjai Márton, ének- és zeneelőadó: Nagy Antal, Kovács Ferenc, Olasz János, Hajdú Bandi, képzőművészeti előadó: Király Róbert, színház-, filmelőadó, művészeti előadók: Csontos Kálmán, dr. Terestényi Istvánná, Kovács Imréné (Balogh Teri), Sánta Gyula, természet- tudományi előadó: Nikodémusz Antal, közgazdasági előadó: Sebők Sándor, dr. Molnár László, Orosz László, nőnevelési előadó: Csiha Margit. A Szabad Művelődési Tanács tagjai: dr. Kálmán Sándor, Pulszki Ferenc, Pál Nagy Zsigmondné, Fazekas Ferenc, Szabó Antal, Kovács József, H. Fekete Péter, Mezei Antalné, Rácz Zsigmond, Nemes Sándor, Simon László, Véghseőh Dániel, Kolozs József, Ó. Szabó Zsigmond, Kovács Zsigmond, Mátyus Zoltán, dr. Szabó Mihályné, Zolnai Mihály, Juhász Sándor, Móricz Ferenc, Erdős Antal. Hajdúböszörményben a Nemzeti Bizottság a Szabadművelődési Tanácsnak kulturális kérdésekben a következő év derekán ad felülvizsgálati jogot.14 A Nemzeti Bizottság szerteágazó tevékenysége mellett sokat foglalkozott a kulturális kérdésekkel is. Néhányra utalunk a megmaradt dokumentumokból.15 A bizottság ünnepi műsorokat szervezett a különféle évfordulókra, mint pl. a népköztársaság kikiáltásának, március tizenötödikének, április negyedikének a megünneplése. Sportolók segítése, sportnapok szervezése, mezei futóbajnokság rendezése, illetőleg más területen zenekari felszerelések biztosítása, a MADISZ fúvószenekarának támogatása, a Szabad Művelődési Tanácsnak jogok biztosítása, Paraszt Kollégium, népkönyvtár létesítésének pártolása stb. Említésre méltó az öntevékeny művészeti csoportok aktivitása: a MADISZ kultúrgárdá- jára már utaltunk, a Törekvés Dalkör gyakori szereplése, hangversenyei, a különböző színjátszó versenyek, kultúrnapok, népitáncversenyek főként a cente- náris ünnepségek idején csúcsosodtak ki (más alkalom volt pl. a „Hajdúsági Művészeti Hét” rendezvénysorozata). A közművelődési könyvtár megnyitására csak két évvel a létrehozó határozat után került sor. A megnyitáskor más kisebb könyvtárak beolvasztása révén kb. 1000 kötettel indultak. Váczy József az emelkedő könyvkiadás propagálását javasolta a Nemzeti Bizottságnak. Ebben az évben jelenti be Gellén Imre párttitkár, hogy „a Magyar Kommunista Párt központi szerve Hajdúböszörmény megyei városban népkönyvtárat kíván felállítani”,16 de a megszervezésre csak 1950 végén; kerül sor, párhuzamosan a könyvtárak újabb centralizálásával. Végül az intézmény a Petőfi házba került. Induláskor a könyvtár alapját a 491 kötetes népkönyvtári gyűjtemény adta, fejlődése eztán úgy alakult, hogy 1953-tól alkalmaztak függetlenített könyvtárost, pár év múltán már hálózata is létrejött. A 60-as évek elején 3700 kötetes gyermekkönyvtárat létesítettek. 1962-től szabadpolcossá vált a kölcsönzés, ami a könyvtárosok munkáját köny- nyítve növelte a forgalmat is. A kultúrotthon épülete még a század elején készült, eredetileg az akkori Munkáspárt használta. Az emeleti részen nagy bálterem volt színpaddal, színházi kellékekkel. Rendezvények, színielőadások (sőt 14 HBmL. Hb. XVII. 3. 1. k. 1947. jún. 18. 15 HBmL. Hb. XVII. 3. 1. k. 16 Uo. 1947. nov. 6. 95
