A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

25-i irányelvei erre utalóan jelzik, hogy „1949 és 1953 között megsértettük és részben figyelmen kívül hagytuk azt a lenini elvet, hogy a kulturális feladatokat nem lehet olyan gyorsan megoldani, mint a politikai és katonai feladatokat. Azt a helyes elvet, hogy a kulturális forradalom nem öncél, hanem alá van rendelve a szocialista építés általános szükségleteinek, nemegyszer szektás, dogmatikus módon értelmeztük és a művelődés feladatainak megoldásától közvetlen termelési politikai hatást vártunk. Az irányításban elburjánoztak a bürokratikus, adminisztratív formák és módszerek.”2 1953 előtt szűkítve, 1953 után nacionalista felhangokkal is jelentkezett a kulturális hagyományok fogalomköre. Az 1956-os események súlyos zavart okoztak kulturális életünkben. Az ellen- forradalom leverése után még jelentkező kispolgári tendenciák visszaszorítására szükségképpen megszilárdult az állami és pártirányítás. Az MSZMP 1957-es júniusi országos értekezlete, majd az 1958-ban kiadott művelődéspolitikai irányelvek a kulturális forradalom céljaként a volt uralkodó osztályok műveltségi kiváltságainak és előnyeinek végleges megszüntetését jelölik ki, s fontos szerepet szánnak a népművelésnek is.

Ösztönözték a termelést segítő művelődési munkát, amelyet a szakműveltség növelése egyik fő eszközének tartottak. A kulturális forradalom hatására jelentős fejlődésnek indult a tömegkommunikációs eszközök használata, a népművelési hálózat kiépítése. Az MSZMP VIII. kongresszusa 1962-ben megerősítette és a változás követelményeihez igazította a kulturális irányelveket, beillesztve a szocializmus teljes felépítésének programjába, s életvitelként is a „szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni” elvét fogalmazta meg.

A felszabadulás utáni új viszonyok, szervezeti keretek

Hajdúböszörményben a felszabadulást követő első időszakban elsősorban politikai, gazdasági tevékenység jellemezte az életet. S mint ahogyan az egész országban, itt is a politikai küzdelmeknek alárendelten indul meg a kulturális, művelődési munka. A demokratikus pártok a helyi Népművelési Tanács, majd a Szabadművelődési Társaság útján szerveztek „népnevelő” programokat, szabadiskolákat, előadásokat, kiterjesztve azokat a várost övező tanyákra is. A kommunista pártnak a MADISZ kultúrcsoportja és zenekar létrehozásában, a „Szabad Föld Téli Esték” és egyéb előadások megszervezésében jelentős szerepe volt. „Kezdetben a MADISZ-ban tömörültek a fiatalok, későbben a pártok létrehozták saját ifjúsági szervezeteiket.”3

A szervezeti keretek egyelőre maradtak, az egyesületek,^ olvasókörök, társaságok nyertek új tartalmakat. A vármegyei főjegyző 1945. július 5-én közreadott kimutatása4 a Hajdúböszörményben funkcionáló kulturális létesítményekről, egyesületekről az alábbi tájékoztatást adta. Ekkor két mozi működött a városban, egyik a Kálvin téren a kommunista párté, a másik pedig az Arany János úton a Kovács testvéreké. Mindkét helyen orosz, magyar, angol és francia filmeket vetítettek. Egy olvasókör és tíz könyvtár szerepel a kimutatásban, ezek az Ipartesületi Olvasókör, illetőleg a Mezőgazdasági Egyesületi Könyvtár, a Nyomda Rt. Könyvtára, a Szoc. Dem. Párt Könyvtára, a Kommunista Párt

2 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956—1962. Bp., 1979. 276— 309. old.

3 Szőllősi Gyula: Negyedszázad a népművelési munkában. Alföld, 1970. 4. sz. 102. old.

4 HBmL. XXI. 104/b. 1123/1945. sz. (részletek a kimutatásból).

92