A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Hajdú megye dualizmuskori népoktatásához 1892-1918
HAJDÚ MEGYÉBEN 1892—1915. KÖZÖTT Iskolába járt a 6—14 isivoiaua J.H l 6—11 12—14 éves éves összesen: 6—11 évesek közül °/o évesek közül % Iskolák száma: Ebből községi áll. egyéb Tanítók száma: 15 610 5046 20 656 90 86 80 3 77 167 15 857 4655 20 512 91 85 81 3 — 78 — 15 596 4330 19 926 85 78 83 3 — 80 174 14 832 5494 20 326 79 76 83 2 — 81 203 14 454 5494 19 948 71 73 85 3 — 82 209 17 452 5749 23 211 85 84 86 4 — 82 208 15 297 5649 20 946 85 82 88 8 — 80 208 15 146 5078 20 224 81 79 88 8 — 80 222 16 266 5076 21 342 82 78 88 8 — 80 246 16 395 4950 21 342 83 78 88 8 — 80 246 16 130 3263 19 393 76 66 69 2 3 64 256 16 384 1664 18 048 75 60 75 2 3 70 246 17 357 4795 22 152 80 74 77 4 3 70 248 16 797 1524 18 321 81 74 74 2 3 69 251 16 879 3411 20 280 82 77 90 2 4 74 402 17 456 3511 20 967 83 79 98 5 4 89 412 14 526 3022 17 548 82 80 58 5 5 48 304 14 622 3158 17 780 81 80 58 5 5 48 305 c) Kábái Kör: lelkész, orvos, tanító d) Gáborjáni Kör: lelkész, orvos, tanító e) Derecskéi Kör: lelkész, tanácsbíró, tanító f) Mikepércsi Kör: lelkész, földbirtokos, tanító A látogatás kettős irányú volt: az anyagi és népmozgalmi ügyekben a helyi felügyelő hatósággal (iskolaszékkel) kellett tanácskozást folytatni, míg az iskola szellemi ügyeiben a tanító volt a tárgyaló partner. Az oktatásügy előbbre vitele érdekében javasolta a tanügyi bizottság az egyházmegyének, hogy az iskolalátogatások ne év közben, hanem év elején történjenek, amikor a látogató még „a hiányt előidéző akadályokat is segíthet elhárítani”. Ilyen alkalmakkor lehetőség nyílik arra, hogy a helyi iskolaszéki elnökkel és a tanítókkal a bizottság konferenciát tartson, ahol a látogató „feddés intés és dorgálás helyett utasít és tanácsot ad... beszél a nevelés helyes irányáról s velük együtt állapítja meg az egyes tantárgyak célját... vagyis amit a tanítóképző elméletben megadott, azt a gyakorlatban megvalósítani igyekszik”.22 Az egyházmegyei közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadta. Barcsa János tanítóképző intézeti tanár, a tanügyi bizottság tagjaként látogatásairól beszámolva kifogásolta a tanítók tanítási módszerét. Megállapította : „ahány tanító van jelenleg, annyi a módszer, mi miatt a tanító sok időt kénytelen pazarolni míg a másik tanítótól átvett anyagot a maga módszeréhez igazítja. Nem minden tanító fordít egyenlő gondot minden tantárgyra, mert an22 TREL A—H em. kgy. jkv. 1895. szept. 10. No. 48. 4 Évkönyv IX. 49