A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Levéltártörténet - Gazdag István: Fejezetek Bihar vármegye levéltárának feudális kori történetéhez

káptalani levéltár érdekében kifejtett tevékenységét Jakó Zsigmond, Fögelein Antal és Komoróczy György összegezték.14

Viser Lipót életútját röviden összegezzük a függelékben. Magas színvonalú elméleti tevékenysége mellett szólnunk kell a vármegyei levéltár anyagának rendezése területén elért eredményeiről. Az iratokat az iratképző szervek szerint csoportosította, ezáltal lehetővé tette a közigazgatási (politikai), a bírósági, valamint a gazdasági jellegű iratok szétválasztását. Újra rendezte a bírósági anyagot; elválasztotta a büntetőper anyagot a polgáritól és megfelelő segédleteket készített. Rendezési munkájában alapelvnek tekintette, hogy a levéltári anyag használhatóvá tételénél legfontosabb a mutatózás, különösen akkor, ha a személy- és helynévanyag mellett az kiterjed a tárgyakra is. A korábbi iratok esetében nem átrendezést valósított meg, hanem inkább mutatókat készített.

A levéltári anyag rendezését tíz tárgyi és négy személyi csoport kialakításával kívánta megvalósítani. Tárgyi csoportok:

I. igazságszolgáltatás (politikai, közigazgatási, törvénykezési),

II. katonai,

III. tartományi biztosság debreceni kerülete,

IV. adóügyek,

V. kereskedelemügyek,

VI. egyházi és vallásügyi,

VII. művelődés — iskolaügy,

VIII. közegészségügyi,

IX. úrbéri,

X. történeti értékű feljegyzések iratai.

Személyi vonatkozású csoportok:

I. nemességi ügyek,

II. a méltóság- és címadományozás,

III. tisztségviselők,

IV. táblabírók ügyei.

A működése előtt keletkezett iratok rendezését 1785-ben fejezte be, ezt követően kerülhetett volna sor a levéltárba kerülő iratok saját elvei szerinti rendezésére. Erre azonban mégsem kerülhetett sor, mivel II. József rendelkezései nyomán az egész megyei igazgatási szervezet átalakult — így az 1786—1790 között keletkezett iratok rendezésére nem a Viser szisztéma szerint került sora. A rendezést kívánta elősegíteni az a döntés is, amely 1789-ben elrendelte a jogi és a politikai akták szétválasztását.15

Viser Lipót távozása után Lányi Márton irányította tovább a levéltári munkát. Az anyag rendezése szempontjából a Viser-féle rendszert vette alapul — bár némi változtatásra is sort kerített. A leglényegesebb eltérés talán abban

14 A helytörténetírás levéltári forrásai ... I. sz. 27. old. Jakó Zsigmond: Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ből. L. K. 1957. 151—172. old. A szerző Visert mint korának legképzettebb levéltárosát mutatja be. Érdeméül a magas színvonalú elméleti munka mellett a levéltári anyag átfogó — hat évig tartó — rendezését tudja be.

Föglein Antal: A vármegyei levéltárak ... 181—182. old.

15 HBmL. IV. B. 410/a. 3.

194