A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
Az új magyar kormány megalakítása Debrecenben — amint erről a Stockholms—Tidningen értesült —, azzal járt, hogy általános összebékülés jött létre a Stockholmban élő magyarok között. Rövid idővel ezelőttig négy csoportra oszlottak, mindegyik éles ellentétben állt a többivel szemben. Most azonban újból összetömörültek Ullein-Reviczky követ körül, akit általánosan úgy tekintenek, mint a debreceni kormány jövendő stockholmi követét. Úgy tűnik, mindössze ketten maradnak kívül, a nyilaskeresztes Kőbőr alezredes, de állítólag ő Németországba készül, és a volt sajtóattasé Morvay, aki mindenkit megsértett és most teljesen kívül áll a magyar közösségen. A helyzet a magyarok között ezt megelőzően rendkívül zavaros volt. A legbaloldalibbak voltak a majdnem kommunista színezetű radikális Clarté- követők. E csoport ragaszkodott ahhoz, hogy semmi köze sincs a Magyarországon kormányzó testülethez, mindamellett általános tisztogatásra és egy olyan forradalmi rezsim megalakítására várt, amelynek az a feladata, hogy teljesen új alapokra helyezve rehabilitálja Magyarországot a háború után. E csoport a Szovjetunióba helyezte bizalmát. A második csoport Ullein-Reviczky és párthíveinek csoportja volt, vagyis azok, akik az utolsó törvényes magyar kormány oldalán álltak. A Clarté-em- berek reményeit tekintve, nem lehet csodálni, ha e csoport bizonyos félelmet táplált az oroszokkal szemben, habár ugyanakkor tudatában volt annak, hogy az egyetlen hatalom, mely képes Magyarországot felszabadítani a német vasmarok alól, Oroszország. A harmadik csoport volt a Sztójay kormány ügyvivőjéé, Parcheré, akit quislingnek tekintettek, és kevesen álltak mögötte. Október 15-ét követőleg, amikor Horthyt elmozdították, Parcher átadta a követség kulcsát Ullein- Reviczkynek és visszavonult a magánéletbe. A negyedik csoport nyilaskeresztes emberekből állt, akik kinyilvánították, hogy ők maguk Szálasit támogatják. A debreceni kormány összetétele a stockholmi magyar körökben bizonyos szenzációt keltett, annak mérsékelt jellege miatt. A Clarté-csoport, amely egy forradalmi kormányt várt, kétségtelenül csalódott volt, de minthogy a debreceni kormány a Szovjetunió támogatását élvezi, természetesen elfogadták. Ullein-Reviczky sietve csatlakozott a debreceni kormányhoz, melynek mérsékelt irányvonalával állítólag teljes mértékben szimpatizál. Még Parcher is csatlakozott a debreceni kormányhoz, és most, a Clarté-csoporthoz hasonlóan szintén Ullein-Reviczky mögött áll. Sőt, még a Sztójay-rezsim koppenhágai és helsinki követségeinek jelenleg Svédországban letelepült személyzete is elfogadta az új kormányt és a többi magyarok már nem tekintik őket quislin- geknek. Még nincs kapcsolat a stockholmi magyarok és Debrecen között, azonban • a moszkvai rádió közléseiből ítélve, az új kormány már elfogadta Ullein-Re- viczkyt, mint stockholmi képviselőjét. A hivatalos svéd körökben őt már hosszú idő óta az itteni magyarok képviselőjének tekintették, és ebben a minőségben még diplomáciai előjogokat élvez. Természetesen, nem lehet szó hivatalos akkreditálásról, amíg a debreceni kormánynak még nincs valami lehetősége, hogy kapcsolatot vegyen fel valamely külföldi hatalommal, a Szovjetunión kívül. Svédország diplomáciai kapcsolatai Magyarországgal jelenleg még nem szabályozottak. Svédország sohasem ismerte el a Szálasi-kormányt, azonban tisztán gyakorlati szempontból a budapesti Svéd Követség fenntartotta vele a kapcsolatokat. Máskülönben kiterjedt humanitárius tevékenysége sohasem 180
