A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

amely elválasztja a Szovjetuniót a Reichtől. A Miklós-kormány beiktatásával az Égéitől a Balti-tengerig terjedő (térkép) mozaikon levő utolsó rést is betöl­tötték. Másodszor: a Szovjetunió most kapcsolatba léphet egy olyan magyar kormánnyal, amely folytatni fogja a fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjet­unióval, ott, ahol azok az október 15—16-i német-nyilaskeresztes puccs miatt megszakadtak; további harci erőket nyer a Németország ellen viselt háborúban és jelentős kárpótlást kap a jóvátétel formájában. Végül, az a módszer, aho­gyan a földreform végrehajtásra kerül, le fogja rombolni a Magyarországon élő illojális német kisebbség gazdasági alapjait, és meg fogja szilárdítani az Ideig­lenes Kormány helyzetét, a német hadjárat veteránjainak adományozott föld­jutalmak révén. Mindkét intézkedés végső fokon a Szovjetunió hasznára fog válni, annak a Szovjetuniónak, amely most Németország legállhatatosabb szö­vetségese védelmezőjévé válik. IV. Az Ideiglenes Kormány vonzóereje Debrecen, ahol Magyarország új Ideiglenes Kormányának ideiglenes szék­helye van, a német uralom elleni magyar függetlenség szunnyadó hagyományai­nak fellegvára. A magyar Alföld keleti sarkában fekszik és 1939-ben 122 517 la­kosa volt. Hajdú megye, amelynek Debrecen a székhelye, majdnem kizárólag kálvinista település, és Debrecent úgy ismerik a magyarok, mint „a Kálvinista Rómát”. Itt, a debreceni Kálvinista Nagytemplomban fosztotta meg az 1849. április 14-i forradalmi Nemzetgyűlés a Habsburg-házat trónjától; Kossuth Lajost itt választották meg a független Magyarország „kormányzó-elnökének”. E hagyományoknak a magyar népre gyakorolt vonzerejét nem lehet lebecsülni. Azonban a történelmi múlt varázsánál még erősebb vonzóerejűnek kell lennie mind a németek, mind pedig az oroszok által megszállt Magyarországon annak a ráeszmélésnek, hogy az oroszok magyar földön hoztak létre kormányt és hogy ezt a kormányt, a németek által támogatott propagandával szemben, nem a félig-legendás Kun Béla és az ő „vérszomjas zsidó bérencei” tartják hatal­mukban. Az új debreceni kormány olyan, amely számíthat a nép tiszteletére, amely nép hozzászokott elit kormányhoz, melynek megvan a nemesi és arisz­tokrata nevekből, a magas katonai rangokból, a polgári tekintélyből eredő varázsa. Ugyanakkor, a tömegek szemében szakítást jelent a múlttal szemben: első ízben a húszas évek eleje óta, alacsony származású emberek miniszteri tisztséget kaptak. Elvárható, természetesen, hogy az új kormány sok változta­táson fog keresztülmenni és hogy még jó néhányszor át fog alakulni, mielőtt felölti tartós alakját. Ha e változások megnövelik a baloldal jelenlegi kis kép­viseletét a kormányban, az Ideiglenes Kormány további népi támogatást nyer el. Míg a Debreceni Kormány vonzerejét Magyarországon belül jelenleg csak becsülni lehet, lehetségesnek kell mondani viszont, hogy Magyarországon kívül mindeddig az emigránsok és disszidens csoportok többségénél helyesléssel ta­lálkozott. Olyan nagy távolságra különálló magyar emigránsok mint Károlyi gróf Londonban, Ullein-Reviczky Antal disszidens követ Stockholmban, Vám- béry Rusztem professzor New Yorkban, Eckhardt Tibor Washingtonban —• nem is említve a magyar kommunista emigránsokat Moszkvában — már üdvö­zölték egy új németellenes magyar kormány létrejöttét, kinyilvánítván egyet­értésüket. Az majd elválik, hogy a Debreceni Kormány milyen mértékben kap 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom