A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
adatokat közöl. A tanúk jól ismerték Néhai Nemzetes és Vitézlő tiszteletes Péczeli Imre urat, aki a Tekintetes Nemes Gömör Vármegyében Putnok városában majd 15 esztendeig, 1856 körűiig prédikátorkodott, de amikor Aszalón levő szőlőjét látogatta, meghalálozott. Három természet szerinti gyermeke: Imre, József és Sámuel a Debreceni Collégiumban tanult. Valószínű, hogy Péczeli József költészet iránti vonzalma itt Debrecenben érlelődött, s első lépéseit a debreceni diákköltészet hatására tette Debrecenben. Ebben az iratban Péczeli József mint debreceni diák szerepel, amely korszak mint hatás, költészetében nem múlhatott el nyomtalanul. FÖLDI JÁNOS:™ Földi János költőnek nagy kultusza alakult ki Hajdúhadházon, különösen amikor volt is, aki ébren tartsa. Ma egykori lakóházában emlékmúzeum nyílt. Volt azonban idő, amikor a kissé elhanyagolt házzal keveset törődtek. Molnár János hajdúhadházi református lelkipásztor 1940-ben kezdeményezte a Hajdú megye és Debrecen város főispánjánál dr. Földi János házának rendbehozatalát. Mellékelve az irat mellett Földi János saját sírjára írt verse, s a három irat mellett egy fénykép az elhanyagolt Földi-házról. Az 1960-as években indult kezdeményezés után a 70-es évek elején vált lehetővé, hogy a lakótól megszabadult házban emlékmúzeum nyílhasson. FAZEKAS MIHÁLY:™ A Debrecenben jól ismert Hortobágy c. vers s a nagyszerű, sok formában feldolgozott és ismert Lúdas Matyi szerzőjének végrendelete is itt található a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban.18 19 20 Az 1821. február 21-én keltezett levelében megkereste Debrecen város Tanácsát: „Tekintetes Nemes Tanáts! Környül-állásaim úgy hozván magokkal hogy vagyonaimról Testamen- tomot tegyek, kérem alázatosan a’ Tekintetes Tanátsot méltóztasson ennek tőllem való által vételére exmissiót rendelni, maradván Debretzenben februárius 21-ik napján 1828. A’ Tekintetes Nemes Tanátsnak alázatos szolgája E. Fazekas Mihály mk.” A Tanács Rakovszky Dániel esküdt szenátort és Csató István esküdtet küldte ki, amelyről a következő, Poroszlay Fridrik jegyző által készített feljegyzés tanúskodik :21 „A Tekintetes Nemes Tanátshoz Esk. N. Fazekas Mihály uram által 21. Febr. No. 828. bé adott és NB. ide zárt instantiájára ki küldődvén, Dél utáni két óra után el mentünk emlétett Eskütt Uram Házához, a kit gyengélkedő ál18 HBmL. IV. B. 901/c. 17. 487/1940. sz. 19 Julow Viktor: Fazekas Mihály. Bp., 1955. és 1982. Bőgel József: A Fazekas-kultusz története Debrecenben. Alföld. 1959. 2. sz. 134—139. old. Kardos Albert: Irodalomtörténeti séta Debrecenben. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály. Debreceni Független Újság Képes Naptára 1908-ban. 65. old. 20 HBmL. IV. A. 1011/Z. No. 1742. Fazekas Mihály végrendelete. Debrecen, 1822. febr. 22. 21 HBmL. IV. A. 1011/Z. No. 1742. 1828. febr. 22. 135
