A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Dávid Zoltán: Az 1692. évi összeírás forrásértéke
de a lakott falvakban is csak minimális népességet tüntettek fel. Az adatokat elfogadva Mezősi Károly a románok arányára a XVII. század végén 11%-ot számolt s számuk későbbi megnövekedését ugyancsak a bevándorlások számlájára írta. Csakhogy Jakó Zsigmond adatai szerint a hegyvidék román települései a XVI. századig jórészt kialakultak, s minthogy a háborús eseményektől távol estek, népességük zavartalanul növekedhetett. Az összeírás készítői tehát a történeti adatokkal itt teljes ellentmondásba kerültek, a „deserta” jelölés a hegyek közt megbújó apró román falvaknál nem indokolható. Valószínű, hogy a török elleni utolsó harcok az ostromlott Szentjobbot és Váradot erősen megviselték, Sarkad és Nagyszalonta vára már nagyobb harcok nélkül szabadult fel, ám Papmezővalány, Szitányturburest vagy Közepes és Várvíz (sorolhatnám hosszan tovább) bizonyára soha nem volt csatatér. A megye későbbi 330 román településének többsége a XVII. század végén már fennállt, nincs okunk feltételezni, hogy 1692-ben időtlen idők óta lakatlanok lettek volna. így tarthatatlanná válnak az összeírás közreadójának további következtetései is. A románok számának alakulásánál nem lett volna szabad Acsády Ignácnak az 1715. és 1720. évi összeírás névsorai alapján készített nemzetiségi minősítéseire hagyatkoznia, mert névelemzési módszere hibás volt.18 Kétségtelen, hogy a török hódoltság alatt elpusztult helységek egy részét a XVIII. században románok szállták meg, de alapvetően téves ama számításának eredménye, miszerint a megye összes lakosságának csak 4,4%-a élte túl a török hódoltságot. Rövid elemzésemmel az 1692. évi Bihar megyei összeírás kiadásakor elmulasztott forráskritikáját kívántam elvégezni. Remélem, érveim meggyőzték a kötetben közölt adatok majdani felhasználóit, hogy értékesítésüknél a legnagyobb óvatosságra van szükség. Documentary value of the 1692 year's census Zoltán Dávid The 1692 year’s census (published by Károly Mezősi in the year 1943), one of our extremely rare seventeenth century sources, is frequently quoted by local history publications although its data paint the population and economical relations of county Bihar in extremely dark colours. Only 119 of the 490 villages of the wide county were inhabited, however, in most of them only a few inhabitants were entered on the roll of taxpayers. However, the number of the “deserta” places was 371, which were regarded as totally destroyed places by the editor of the publication. Local monographs made in recent decades give numerous data for that the designation “deserta” must be interpreted more carefully, it often meant only exemption from taxation. The destruction of the war considerably appears in the census made immediately after the reoccupation of county Bihar but it did not mean the total annihilation of the population or the village. After disengaging of the troops the population returned, rebuilt the houses burnt down and set about cultivation again. This paper quote examples to show the course from dical censuses of county Abaúj between 1567 and 1576, from the data of the monograph of Sarkad, from notes of different meaning of various types of sources of Hajdúhadház and from Nagyszalonta, then examines the reasons of the insufficien cy of the census of the Treasury. Then it examines the data of the four districts of the county one by one considering their geographical and ethnical nature. Many of the places indicated as “deserta” by the first Hungarian census had considerable population. Nowhere in the surrounding countries was excess of Hungarian population so the unmixed Hungarian population of them had to survive the Turkish occupation. It would be totally illogical to regard the long ranges of the places inhabited by Rumanians as plains. The examination and source-criticism yielded the result that much more cautiousness is needed using the information of the publication than it was shown previously. 18 Hibáit Mezősi is elismerte (i. m. 5. old.), ennek ellenére eredményeit felhasználta. 126
