A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Béres András: Kéziratos debreceni nyelvemlékek

KÉZIRATOS DEBRECENI NYELVEMLÉKEK Béres András

Debrecen város első jegyzőkönyvei nem csupán a történeti események tekintetében érdekesek és figyelemre méltóak, hiszen a város élete szempontjából jelentős események mellett számos egyéb tanulság levonására is alkalmasak. Köztudott mindenki előtt, hogy a közigazgatás nyelve megközelítően 1848-ig latin volt. így a város jegyzőkönyveit különösen a legrégibb időben latin nyelven írták. A Városi Tanács (Senatus Liberae Regiaque Civitatis Debreceniensis) a XIV. század második felétől a faluközösségből kilépő város kormányzó szervezete volt. Határozatait a „sedes”-nek nevezett gyűlésein hozta, és elsőfokú hatósági jogkört gyakorolt. E várost irányító testület rendszeres működésének megszervezése az 1552. április 24-én alkotott szabályrendelethez fűződik, amelyet földesura 1556-ban hagyott jóvá. A működését, vezetését és önkormányzatát meghatározó szabályzat érvénye 1693-ig tart, s a szabad királyi városi rang elnyerésétől mind ösz- szetételében mind működésében alapvető változás következett be, amely 1848-ig, átalakulásáig volt érvényben.1

Tevékenységének dokumentumai a jegyzőkönyvek, valami különös gondoskodás és szerencse folytán, majdnem teljes egészében fennmaradtak. Így Debrecen azon kevesek közé tartozik az ország jelentős városai között, amely történetének komoly forrásértékű eredeti dokumentumaival büszkélkedhet. A testület munkáját irányító első, vagy másként főbíró és 12 esküdt, akik csak városi polgárok és tanácstagok lehettek, lényegében a város minden ügyében döntő ítéletet hozhattak, még a vérhatalom jogával is rendelkeztek. Az első ülések, amelyekről a korai jegyzőkönyvek tanúskodnak, tevékenységi körükben testületi üléseken döntöttek. A korai jegyzőkönyvek megvilágítják, hogy milyen aprólékos kérdésekkel foglalkozott két járás képviseletében a 60 tagú tanács (senatus) és a tanács tagjaiból választott 12 tagú esküdtbíróság (iurati indices) a főbíró vezetésével.2

1 Szendrey István: Tanulmányok a magyar nép történetéből. (Debrecen önkormányzata: városvezetés 1361—1693 között.) Db. 1980. 134., 138. old.

V. ö.: Komoróczy György: Debrecen Sz. Kir. Város Tanácsának és választott hites közönségének iratai (IV. A. 1011). 1518—1848. (1905) In. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 5. szám. (Szerk.: Komoróczy György) Db. 1972. 160—166. old.

2 Komoróczy György: Pénzügyigazgatás a feudális kori Debrecenben. Db. 1963. Kandidátusi disszertáció. (Kézirat.) Uő.: A városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Db. 1969. 17—19., 21—22., 33—34. old.

93