A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között
1940-es győri „Országos Dalosversenyre” kért a várostól pénzbeli támogatást, hiszen tagjai túlnyomórészt iparos munkások lévén a költséget nem viselhették. A képviselőtestület a sikeres szereplésekre tekintettel gyakran ki is utalt 50—100 Pengő körüli segélyeket. Vagy említhetjük az iparos dalárda esetét, ahol pl. Köteles Sándort karmesteri továbbképző tanfolyamra küldték el. Sőt az 1939-es kassai dalosversenyen való részvételhez egy „műsoros táncmulatságot” rendeztek, amelynek bevételét a dalárdának ajánlották fel.53 Ugyancsak a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör külön dalköri bizottságot is foglalkoztatott. Mivel a művelődési tevékenység egyik formáját jelentette a politikai- kulturális-agitációs munka, így a munkásművelődés5'’1 hajdúböszörményi vonatkozásai kapcsán szükséges néhány mozzanatra utalnunk. Az ellenforradalmi korszak idején a kommunisták illegalitásban, a szociáldemokraták pedig legálisan ugyan, de korlátozott tevékenységet foly- tathatak. E korszakról bővebben dr. Poór János írt, itt könyve kapcsán a szervezkedés néhány mozzanatára utalhatunk csak. A szerző megemlíti, hogy „A debreceni építőipari munkások és a munkanélküliek körében szervezett kommunista sejt Szabó László révén már 1930-ban felvette a kapcsolatot a hajdúböszörményiekkel, a KMP röplapjait és kiadványait eljuttatta hozzájuk.”55 Így pl. a „100%”, a „Konspiráció” és a „Vörös Május folyóiratokat terjesztette. „A másik, legjelentősebb debreceni illegális sejt az Eszperantó Szövetség keretében fejtette ki tevékenységét. Az eszperantó nyelv tanulásának ürügye alatt igyekezett bekapcsolni a mozgalomba a legbaloldalibb érzésű embereket. Vidékre is kiterjesztették a szervezetet, ennek során Hajdúböszörményben, a szociáldemokrata párt helyiségében tartottak rendszeresen összejöveteleket. A megyei sejtek közül a legéletképesebb és legtartósabb a hajdúböszörményi volt. .. Ezekben az években (ti.: 1930—32) szinte valamennyi illegális sajtóterméket megkaptak.. ,”56 Ugyancsak Poór János írja a Gömbös miniszterelnökké kinevezése utáni szakaszról: „A korábbinál súlyosabb körülmények között dolgoztak városunk forradalmárai, magánházaknál történő összejöveteleken, megválogatott körben olvasták a kommunista irodalmat, a sajtótermékeket, hallgatták a szovjet rádió magyar adásait. Nem mondtak le azonban a tömegek körében végzett nevelő-, felvilágosító munkáról sem. Jellemzően világít rá erre a tényre a rendőrkapitánynak a megyei főkapitányhoz küldött jelentése 1936. december 3-án: Alázatosan jelentem, hogy az itteni fiatal iparosokat megszervezte és maga köré gyűjtötte Elfenbein Bertalan szobafestő mestet, kommunista gyanús egyén, aki ezeket a fiatalokat hetenként több este az itteni iparos körbe összehívja és velük Marx, Lenin és Trockij tanaiból vitaestélyeket rendez. Bizalmi emberem bemondása szerint az összejövetelek önképzőkör címen tartanak meg.”57 A polgármester már ezt megelőzően a következő jelentéssel informálta 53 HBmL. Hb. X. 77. 35/1939. ) 54 Lásd bővebben: Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez 2. (Sorozatszerkesztő: Bényei Miklós) 84—97. old. 55 Poór J.: i. m. 59. old. 56 Uo. 59. old. 57 Uo. 60. old. 86
