A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Háló Magdolna: A Csapókerti Iskola története a felszabadulás előtt

zés alapján a 147 debreceni elemi osztályt 18 igazgatói körzetre osztják. Minden körzet önállóan választja meg igazgatóját. A Csapókerti iskolakor- zetben Veress Gyula lesz a vezető igazgató. A város vezetői nemcsak szervezeti, hanem tartalmi téren is gyors in­tézkedéseket hoznak. A rövid idő ellenére sok intézkedés, törekvés valósul meg. A gyermekek egészségének védelme érdekében a népbiztosság terv­be veszi a munkásgyermekek rendszeres fürdetését. Minden hétfőn és csü­törtökön a Bika fürdő egész nap az iskolások rendelkezésére áll. Az első csü­törtöki nap délelőttjén kerül sor a Csapókerti iskolára. A tanítók az iskolá­ból kísérik a tanulókat a fürdőbe és vissza. Április 23-án a fürdetést már meggátolja a román megszállás.29 „A nagyon rövid, egyhónapos munkáshatalom jelentős erőfeszítéseket tett a művelődési élet, az iskolák és az oktató-nevelő munka demokratikus átszervezése érdekében, mégpedig olyan körülmények között, amikor a me­gye határain álltak már a burzsoá román csapatok és az erőket az új rend­szer védelmére kellett átcsoportosítani.”30 A román csapatok bevonulása után Debrecenben megkezdődnek a pe­dagógusok elleni fegyelmi eljárások, melyek hónapokig is eltartanak. Ez idő alatt illetményeiket nem folyósítják. A debreceni ref. egyházmegye 1920- ban hoz fegyelmi ítéletet több ref. tanító ellen. A Tanácsköztársaság bu­kása után, 1919. augusztus 10-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter ren­deletet ad ki, melyben hatályon kívül helyezi az iskolák államosítását, fel­számolja a tanácskormány által létrehozott demokratikus oktatásügyi igaz­gatást, érvényteleníti az összes tanügyi kinevezést. Felszólítja az iskola- fenntartókat, hogy vizsgálják felül valamennyi tanár, tanító és óvónő ma­gatartását az 1919. III. 21-től augusztus 2-ig terjedő időszakban.31 A pres­bitérium szerint a proletárdiktatúra megdöntése után a tanítótestület ön­ként teszi meg az első lépéseket az egyház és az iskola közötti régi viszony helyreállítása érdekében. A tanítótestület újra megválasztja előző vezető­ségét, visszaállítja a vallástanítás régi rendjét. A református tanítótestület tagjai 1920. V. 20-án a VKM 36 553/1920. VIII./d. számú rendelete értel­mében hűség esküt tesznek Magyarország új alkotmányára és az új ál­lamfőre.32 III. Az iskola története a Horthy-korszakban Tankötelezettség, tanítói fizetések, taneszközök Az 1868. XXXVIII. t. c. elősegítette a népoktatás fejlődését, de nem biztosította általánossá és kötelezővé tételét. Az 1921. évi XXX. t. c. elren­delte a tankötelesek nyilvántartását és a szülők által be nem írt gyerme­kek hivatalból történő behatását. Részletesen szabályozta a beiratás elmu­29 I. m. 363. old. 30 Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskola- politikája megyénkben. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve V. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1978. 121—122. old. 31 TREL I. 99. i. 148. Debreceni egyházközség iratai. Iskolai iratok. 32 TREL I. 99. c. 807/1920. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom