A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adatok Bihar megye népoktatásának történetéhez 1868-1876

récén város képviselő-testületét is a népnevelés ügyének, remélve, hogy „a törvény végrehajtásának a kezdetből szükségszerűen folyó akadályai hathatós hatósági támogatás mellett könnyebben legyőzhetők”, a város azonban még válaszra sem méltatta levelüket.17 Az Eötvös-féle iskolatanácsok — mint láttuk — igazgatási és végre­hajtói hatalom hiányában nem válthatták be a hozzá fűzött reményeket. 1876-ra megértek a feltételek a tanügyigazgatási változások jogi kodifiká­lására. A VKM 1876. szeptember 2-án 20 311 sz. alatt kelt rendelete is el­ismerte, hogy a népiskolai hatóságokról szóló törvény megalkotása után a népoktatás ügyében 1869-ben kiadott utasítások használhatatlanná váltak, emiatt az 1869-ben kiadott tanfelügyelői, községi és iskolaszéki, valamint a megyei iskolatanácsi utasításokat hatályon kívül helyezte.18 Az 1876. évi 6. tc.-val szervezett közigazgatási bizottságok meghatározó szerepet kaptak a népiskolai hatóságok szervezetében.. A népiskolai hatóságokról alkotott 1876. évi 28. te. pedig nagyobb hatáskört adott a tanfelügyelőnek rendel­kezései érvényesítésére s ezzel olyan konstrukciót hozott létre, amely biz­tosította az iskolaügy egységesebb, összehangoltabb irányítását és a pol­gári közoktatási rendszer fejlesztését. A népoktatás helyzete Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a dualista korszak közoktatás- ügyének bemutatásához szükséges elsődleges levéltári források, a Bihar megyei tanfelügyelői iratok nem állnak rendelkezésre, sőt a VKM korsza­kunkra vonatkozó iratanyaga is elpusztult 1956-ban az Országos Levéltár­ban. Emiatt a kutatómunka a megyei bizottmány jegyzőkönyveinek átvizs­gálására és az alispáni, valamint az iskolai iratokban és a Tiszántúli Egy­házkerületi Levéltár anyagában fellelhető neveléstörténeti forrásokra szo­rítkozott, nem nélkülözve természetesen a szakirodalomban már publikált adatokat sem. Ez utóbbiakból különösen nagy fontossággal bír Eötvös Jó­zsefnek a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben az országgyűlés elé terjesztett jelentése,19 melynek statisztikai táblázatai lehetőséget biztosítot­tak arra, hogy a Bihar megyei adatokat összehasonlítva más megyék átla­gával s az országos adatokkal következtetéseket vonjunk le a korabeli Bi­har megye tanügyi viszonyairól. 17 HBmL. IV. B. 1109/1. 193. — 8411/1869. Hasonló módon járt el Szabolcs megye tan- felügyelőjével, aki a debreceni tanyavilág Szabolcs megyéhez tartozó részeiről kért adatszolgáltatást, „de az — ti. Debrecen város Tanácsa — az adatokat megtagadta, mert a szabolcsi tanfelügyelői hatáskört azon területekre kitérj eszthetőnek nem véli” (Szabolcs megyei tankerület Iskolatanácsához elnöki évi jelentés 1870-ről a népnevelési közoktatás tanügyi viszonyairól Nyíregyháza, 1871 7. old.). 18 A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. ministemek a közoktatás állapotáról szóló, az országgyűlés elé terjsztett hatodik 1875/6. évi állapotokat előtüntető jelentése Bp. 1878 374. old. 19 A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. ministernek az országgyűlés elé terjesztett je­lentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. Buda, 1870 (továbbiakban VKM jelentés) 362—364, 378—380, 66—67, 72—73. old. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom