A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Lenkey István: Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni Kollégiumban

kat. Biki Károly 8 hetes utazásának talán legnagyobb élménye a vashámor, a papírgyár, a fűrészmalom és a dohánygyár megtekintése. Leírja, hogy nő­ket is alkalmaznak a munkaadók. Miután részletesen beszámol a papírké­szítés folyamatáról, szól a dolgozókról és a bérezésről is: „A munkások nagy része nőkből áll, kik nem nap hanem mázsa számra dolgoznak, p. o. egy mázsa rongy tisztításáért 20 krt kap egy asszony s egy nap 5—6 mázsát megtisztíthat.” A kassai dohánygyár leírásakor is szól az alkalmazottakról: „négy szögű épület, három és négy emeletes szárnyaival. Itt ezer meg ezer munkás keresi napi kenyerét ... vagy 2000 nő dolgozik itten szakadatlan gyorsasággal...” Az úti beszámolók részletesek és alaposak. íróik jó megfigyelőnek bi­zonyultak. Történelmünkre, irodalmunkra, művészeti és gazdasági életünk­re vonatkozó ismereteik reálisak, tárgyilagosak. Hazánk tájainak szépségét fedezeték fel. Figyelmüket nem kerülte el népünk élete, munkája, megél­hetése sem. A bemutatott gyárak a gyár-nélküli városban élő diákoknak — még az olvasóknak is — különös élményt jelenthettek. A Kollégium ifjúsága nagy pontossággal számontartotta a jól tevők, a patrónusok, az egyházi és városi vezetők születésnapját, névnapját, hiva­talba lépésük napját és egyéb évfordulóikat. Megemlékeztek a nemzetet és az egyházat érintő öröm és gyász alkalmakról is. A hatvanas évektől kezd­ve rendszeresen megünnepelték március 15-ét és mindig megemlékeztek a szabadságharcról. Ilyenkor a honvédtemetőben elhelyezték a kegyelet vi­rágait. A Heti Közlöny olykor-olykor kínos pontossággal közli ezeknek a megemlékezéseknek a részletes műsorát. — Csokonairól évente kétszer is megemlékeztek. Vörösmarty halálának 3. évfordulóját már emlékező ün­nepséggel kötik egybe. Kálvin János halálának 300. évfordulóján M. Tóth Mihály (1807—1879) a gyakorlati teológia tanára mondott emlékbeszédet.52 A Heti Közlöny 1861/62. évfolyamának 16. számából arról értesülünk, hogy a „helybeli gymnaziumi növendékek V. és VI.” osztálya „Nyíló virá­gok” címmel lapot „állítanak ki zsenge dolgozataikból. Adám és Rácz szer­kesztősége mellett.” A „Nyíló virágok” című lapról más utalást nem talál­tam kutatásaim során. Az 1872. január 21-i számból azt tudjuk meg, hogy Kassán „Remény” és Pesten „Szünórák” címmel indítottak a diákok újsá­got. Az előfizetési felhívásból csak a lap elindításáról értesülünk, az nem derül ki, hogy a Debreceniek támogatták e valamelyik lapot. A lap megjelenésétől fogva figyelemmel kísérte a hazai sajtó termé­keit. Tartalmi ismertetéseket közöl már az első évfolyam 3. számától kezd­ve a Pesti Naplóból, a Magyar Sajtóból, a Napkeletből stb. K. Gy. (valószí­nűleg Kovács Gyula) részletesen ismerteti a Budapesti Szemlében megje­lent Goethe fordítást, amelyet Arany János készített.53 Erdélyi János A ha­zai bölcsészet jelene54 55 és Beniczky Lajos Kálmán király és József császár5'’ című könyve mellett több frissen megjelent könyv ismertetését is olvashat­juk. A fővárosi lapok ismertetése és a könyvek ismertetése a figyelem fel­keltést szolgálták. Nem kritikát akartak írni, hanem csak azt akarták elérni, hogy ismertek és keresettek legyenek a legújabb nyomdatermékek. 52 Uo. 1863/64. május 29. 53 Uo. 1857/58:14. 15. 54 Uo. 1857/58:13. 15. 55 Uo. 1857/58:5. 6. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom