A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Gazdag István: Debrecen thj. város levéltárának története 1944-1950 között
bér —, hogy a segédkönyvek az iratoktól jóval távolabb, teljesen különállóan vannak elhelyezve. Előfordul az is, hogy az anyag és a hozzá tartozó segédkönyv egymástól messze levő szobákban található. Ez a rendezési elv a levéltári anyag rendezésének munkálatait öncélúnak tekinti, ezért helytelen, mert a levéltári anyagnak az élettől való elszakítására ad alkalmat. Ez ellen a felfogás ellen küzdenünk kell, mint burzsoá maradvány ellen, mert a levéltár annyit ér, amennyit anyagából az osztályharc adott szakaszában a tudományos kutatás, tehát végeredményben a termelőmunka lendületének fokozása érdekében a közösség rendelkezésére tud bocsájtani. Ezek miatt az okok miatt a mostani rendezőre — jelenleg reám — olyan feladatok háramlanak, amelyek a rosszul elvégzett munka miatt látszatra jelentéktelen, de valójában nagy erőbefektetést kívánó eredményeket vonnak maguk után. Mert látszólag teljes rend van és mégis annyi aprólékos részletmunkát kell végrehajtani, hogy az a levéltári munkabrigád teljes munkaerejét igénybe veszi. A rendezés munkáinak mennyiségi méreteit csak abban az esetben lehetne megállapítani, ha már most rendelkezésre állana olyan helyzetleltár, amely a régi állapotot tüntetné fel, majd a rendezés utáni állapottal össze lehetne hasonlítani. De ilyen leltár hiányában csak a most vázolt jellemzés alapján lehet a munkateljesítményt felmérni. A rendezés a következő iratokra terjed ki: a) Polgármesteri iratok (1856—1929). b) Tanácsi iratok (1931—1938), c) Tanácsi iratok (1854—1913) különálló helyiségben és ha megoldható, egy helyiségbe történő összefogásuk, d) a „történelmi levéltár” anyagának rendezése lehetőleg a Csobán könyvében szereplő összeállítás alapján, természetesen megváltoztatva annak már elavult csoportosítását. Pl. a városi telkekre vonatkozó iratgyűjtemények egy helyre hozandók stb. III. Nem tartozik a szorosan vett munkatervhez, de a levéltárban dolgozó munkatársak képzettségének és politikai állásfoglalásának kérdésénél döntő jelentőségű az a körülmény, hogy elméleti képzettségük és ideológiai fejlődésük hogyan alakul. Ebből a célból minden szerdán és szombaton reggel hét és félnyolc között politikai sajtóbeszámolót tartunk, amelyen a munkatársak felváltva előadást tartanak. Természetes, hogy a marxizmus— leninizmus elsajátításának és elmélyítésének érdekében a levéltár beosztottjai a párt és a szakszervezetek által szervezett szemináriumokon részt vegyenek, továbbá munkát fejtenek ki a tömegszervezetekben, mert mindnyájok előtt világos, hogy jó szakmunkásokká csak akkor válnak, ha elméleti képzettségük a marxizmus—leninizmus világnézetén épül fel. 1951. évi munkaterv. I. Azok a feladatok, amelyeket az 1950. évi munkatervünkbe soroltam a továbbiakban is fennállanak, így azokat külön sem részletezem hangsúlyozom, hogy a közigazgatás munkájához kívánatos anyagszolgáltatás, valamint egyes napi feladatok elvégzéséhez szükséges adatkutatás a levéltárhoz beosztott segéderő munkaerejét teljesen igénybe veszi, annyira, hogy 180
