A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Pásti Judit: Vámospércs község felszabadulás utáni mezőgazdasága (1944_1947)
Az egyes növények kialakult termelési struktúrájának módosulásához a háború okozta kiesésen kívül hozzájárulhatott a meginduló élet egyéb szükséglete is. A cukorrépa nagymérvű területnövekedése összefügghet például azzal a közellátási kormánybiztosi rendelettel, amely előírta a cukorrépa termesztését. Ugyanis minden 5 katasztrális holdon felüli gazdaságot köteleztek arra, hogy szántóföldi művelés alatt álló ingatlanának 5%-án cukorrépát termeljen. Kivételt csak azok a gazdaságok képeztek, amelyek természetföldrajzi adottságaik miatt nem alkalmasak a termesztésre. Még abban az esetben adtak felmentést, ha az illető gazdaság a cukorgyár átvételi helyétől 10 km-nél távolabb feküdt.23 A községben önkéntes alapon 1945 tavaszán 36 gazda 35 hold 100 négyszögölön termeszt cukorrépát bérelt, saját vagy feles gazdaságában. A vámospércsiek a Magyar Czukoripari R. T. Szerencsi Gyárával kötöttek szerződést.24 A többség, 15 gazda 800 négyszög- öles területen, 9-en 1 holdon, 5-en 500, 3-an 400 négyszögölön, egy gazda 1 hold 200 négyszögölön, egy gazda 1 hold 800 négyszögölön, végül két gazda 2 holdon termesztett cukorrépát. Ugyancsak szorgalmazták az ipari és takarmánynövények fokozottabb termesztését is. A takarmánynövények közül a lóhere és lucerna vetésterületét módosították. Vámospércsen az 1944—45-ös gazdasági évben növelték e két fontos növény termőterületét. Az előző évhez hasonlóan 1946-ban a földművelésügyi miniszter a 371 107/1946. sz. leiratában a lóhere és lucernamag kötelező temesztését írja elő.25 A község termelési bizottsága arról tájékoztatja a vármegyei gazdasági felügyelőt, hogy Vámospércs nem rendelkezik olyan területtel, amely alkalmas lenne a gazdaságos lucerna és lóhere termesztésére.26 Így ezen takarmánynövények további területnövekedésével nem kell számolnunk. A következőkben vizsgáljuk meg községünk állattenyésztésének alakulását. A táblázat az állatállomány számának alakulását követi nyomon a fel- szabadulást megelőzően és a felszabadulás után 1946-ban. Megjegyezzük, hogy több kimutatás készült ezen időszakból, különösen 1946-ban. Az adatok gyakran ellentmondanak egymásnak.27 Nyilvánvaló ennek okát a háború 23 HBmL XXII. 502. — 722/1945. 24 HBmL XXIV. 213. — 120/1946. A rendelet Hajdú vármegye és Debrecen thj főispánja, mint közellátási kormánybiztos adta ki. A gazdák érdekeltségét úgy fokozták, hogy minden 100 q leszállított répa után a visszajuttatott cukormennyiséget felemelték. 25 HBmL XXIV. 213. — 120/1946. 26 Uo. 1946. július 21-én kelt a tájékoztató. 27 Az 1945. évhez lásd a XXIV. 218. — 13/1945. sz. kimutatást. Az 1946. évhez a XXII. 502. — 3312/1947. számot, amely 1946. október 10-én készült. A háború előtti és az 1946. év állatállományát mutatja. Ugyancsak az 1946. évről készült a XXII. 502. — 3313/1947. sz. kimutatás. Bár ez 1946. június 18-án készült, s így csak az év első felét foglalja össze. Hasonlóképpen csupán az év első feléről ad tájékoztatást a XXII. 502. — 1652/1946. sz. statisztika. Az 1947. év első felét mutatja a XXII. 502. — 4742/ 1947. sz. kérdőív, amely 1947. december 30-án készült. Az 1938. december 31-i és az 1947. július 31-i állapotot hasonlítja össze. E szerint 1938-ban 508 db ló, 1650 db szarvasmarha és bivaly, 1960 db sertés, 196 db juh, 26 db kecske található a községben. 1947-ben 132 db lóról, 1340 db szarvasmarháról és bivalyról, 1100 db sertésről, 115 db juhról, 40 db kecskéről tudnak. Szamarat és öszvért változatlanul nem tenyésztenek. Az állatállomány csökkent 1938-hoz képest, mégpedig 376 db lóval, 310 db szarvasmarhával és bivallyal, 860 db sertéssel, 81 db juhval. Egyedül a kecskeállomány növekedett 14 darabbal. 160
