A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)
A helyzet a Turul 1933. évi Országos Követtáborán, majd azt követően vált kiélezetté. Az 1933. november 17—20. között Budapesten — a Nemzeti Munkahét keretében — megtartott XIV. Országos Követtábor munkájáról fönnmaradt töredékes információk alapján megállapítható, hogy a tagegyesületek egy része elégedetlen volt a Turul tevékenységével, s a Szövetség munkáját új alapokra kívánta helyezni. A Turul új programjának szükségességét a legkövetkezetesebben az 1933. március 12-én megválasztott debreceni Árpád Bajtársi Egyesület ve- zérsége képviselte.2 Barcza Gedeon, az Árpád Bajtársi Egyesület új vezére megállapította, hogy míg a forradalom után nem volt szükséges „észokok adta önfelelősségre”, addig 14 évvel később „anakronizmus jelszavakból táplálkozni, midőn szomorú tapasztalataink úgyszólván már pellengérre állították mindazt, ami.. . csupán érzelem szülte hatásokra támaszkodott”.3 Barcza az elszigetelt részletkérdésekkel való foglalkozás helyett a válságot létre hozó okok feltárását tartotta szükségesnek, és figyelmét a társadalmi-gazdasági problémák komplex vizsgálatára fordította. A megoldást az Árpád vezérsége — a szocializmus és kapitalizmus helyett — egy olyan társadalmi rendben látta, melynek „a gazdasági élet csak kerete lesz és többé nem tengelye”/* A megoldás tehát számunkra — elsősorban Németh László hatására — a „hittel teljes szellem’’-пек, a „megváltó elit réteg”- nek, az „új nemesség”-nek egy utópisztikus harmadik útja volt. Ebben az időben Németh László gondolatai mind jobban meghatározták az Árpád vezetőinek nézeteit. Ez abban is megnyilvánult, hogy a Turul debreceni kerületének röpiratát az Űj Vetést, melynek Barcza Gedeon 1933. októberében lett a felelős szerkesztője — Németh László gondolatainak népszerűsítésére használták fel. így pl. az Üj Vetés 1933. novemberi számában a Debreceni Kátéval és több Németh László szellemében írt cikkel együtt jelent meg a Tanú első évfolyamáról szóló méltatás.' A Debreceni Káté a „harmadik oldal”, a népi mozgalom programadó manifesztumaként a magyar nép sorsára és feladatára kívánt választ adni. A kiáltvány pesszimizmusán átízzott a magyar nép erejébe vetett hit, melyet Németh László egy harmadik utas koncepcióval kapcsolt össze. Az Árpád Bajtársi Egyesület vezérsége — Németh László társadalmi, politikai helyzetelemzését és programját — elvi és gyakorlati irányvonalnak fogadta el. Ennek következtében ellentmondásos helyzet alakult ki, hiszen a Turul egyik orgánuma a Szövetség hivatalos irányvonalával ellentétes helyzetértékelést és programot vállalt és hozott nyilvánosságra. A Debreceni Káté megjelentetésére a Turul kerületi vezérsége is egyértelműen reagált, hiszen betiltotta az Űj Vetés novemberi számát és felelősségre vonta azokat a Turul vezetőket, akik azt publikálták. Barczáék nem fogadták el a kerületi vezérség döntését és a november 17—19-e között Budapesten megtartott Országos Követtáborhoz fellebbeztek. A Követtábor hozzájárult az Űj Vetés inkriminált számának terjesztéséhez, de a Debreceni Kátéról, mint Turul programról nem vett tudomást.® 2 Uj Vetés, 1933. március, 17. old. 3 Uo. 1933. szeptember, 2. old. 4 Uo. 1933. október, 4. old. 5 Uo. 1933. november, 14—16. old. 6 Dr. Némedi Lajos interjúja, 13. old. (Az interjúk az ELTE Szociológia Tanszék könyvtárában találhatók meg.) 144
