A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Gecsényi Lajos: Adatok tiszántúli és erdélyi kereskedők nürnbergi kapcsolataihoz a XVI. század második felében

ADATOK TISZÁNTÜLI ÉS ERDÉLYI KERESKEDŐK NÜRNBERGI KAPCSOLATAIHOZ A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Gecsényi Lajos Az elmúlt évtized történeti kutatásai jelentős lépésekkel vitték előre a XVI. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténet feltárását s különö­sen a nyugat-európai és hazai kereskedelmi kapcsolatok megismerését. Ta- káts Sándor sokoldalú adatgyűjtésére alapozva és azt jelentősen tovább bő­vítve mutatták be a magyarországi export-import szerkezetét, a szarvas­marha-kivitel és a textilbehozatal alakulását, a kereskedelmi utak irányá­nak változásait. Számottevően előrelépett az egyes gazdasági csomópontok (Debrecen, Vác, Kecskemét, Tolna, Kálmáncsehi stb.) szerepének felkuta­tása.1 Ezt a körképet, amely apró adat-mozaikok tömegéből alakult és ala­kul ki folyamatosan, időről időre sikerül kisebb-nagyobb adalékokkal ki­egészíteni. A szűkszavú és csekély számú források mélyreható elemzésének fontosságát Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyveinek feldolgo­zása példázta.2 Ez hívta fel a figyelmet ismételten arra a jelenségre, amely a XVI. századi kereskedelmi élet egyik fontos tartalmi jellemzője volt, ne­vezetesen hogy a különböző ügyletek zöme viszontáruk kicserélésével, illet­ve hitelezéssel bonyolódott le. Az utóbbi esetekben — minden bizonnyal éppen az alacsony forgótőke következményeként — a vételárat csak az ér­tékesítés nyomán befolyt összegekből egyenlítették ki. A hitelek fedezetét, mint látni fogjuk, a tartós partneri kapcsolatok üzleti szilárdsága, olykor a kezesek vagy meghatározott ingatlanok jelentették. Mindezeket pedig az ún. adóslevelek rögzítették írásban. Ezekben olvashatjuk a kibocsájtó és elfogadó nevét, esetleg az áru pontos megjelölését, a vételárat, a fizetési határidőket, a késedelmes fizetés következményeit (kamat, azonnali esedé­kesség, a lekötött ingatlan-fedezet átháramlása), esetenként a fizetés 1 Mindössze jelzésül a néhány fontosabb munkát említem: Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a XVI. század végéig. Századok 1980/4. sz. 511. s köv. old. Die wirtschanftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Grazer Forschun­gen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. Bd. 1. Graz 1971. Szakáig Ferenc: Balázs deák, gyöngyösi kereskedő üzleti könyvei. (Adalékok a hó­doltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén.) Agrártörténeti Szemle 1972/3—4. sz. 356—386. old. Uő. A Dél-Dunántúl kereskedel­mi útvonalai a XVI. század derekán. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Év­könyv 4. köt. (Szerk.: Kanyar József) Kaposvár, 1973. Mészáros László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. In: Bács-Kiskun megye múltjából. II. köt. (Szerk.: lványosi-Szabó Tibor) Kecskemét, 1979. 58. s köv. old. 2 Szakáig Ferenc: Balázs deák,... 358. s köv. old. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom