A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása

A sok nehézséget rejtő nagy változások kora ekkor kezdődött, amely előrevetíti a szocialista átalakulás meggyorsulását, megteremti egy új Hortobágy kialakulásának kiinduló alapját.33

Szocialista változások

A Hortobágy új életet kezdő harmadik fejezete tulajdonképpen a felszabadulással kezdődik. Az 1948-as év, a Hortobágyi Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat megalakulásával, az elepi, borsósi, árkusi, ohati, tiszafüredi gazdasági egységek és a Hortobágyi Halgazdaság tevékenységével a szocialista gazdálkodás kezdetét jelenti. 1949-ben már 8000 kát. h. került az egykori legelőből mezőgazdasági művelés alá, a mésziszappal, mosással, istállótrágyával javított valamikori értéktelennek vélt területen. Az ötéves terv a Talajjavító Vállalat segítségével növelte a művelhető területeket, erdősávokat telepített, mesterséges tavakat létesített, emelte a hal, juh, baromfi, a kacsa, tyúk és bronzpulyka tenyésztését, bevezették a villanyt, a gazdasági központokban kultúr- házakat építettek, színházi és mozi előadásokat rendeztek, hogy 3000 dolgozó részére konszolidált viszonyokat lehessen teremteni.34 A gazdaságok fejlődése 1951—1955 között bontakozott ki, amikor egyes határrészeken a szántóterületeket növelték.35 Az egyes területek nagysága: Borsós 1200 kát. h., Arcú Péter halma 64 kát. h., Szettyényes 420 kát. h., Nyíró hodály 40 kát. h., Kónya 342 kát. h., Poroshát 160 kát. h., Árpádhalma 500 kát. h., Kadarcs sarok 23 kát. h., Újvárosi 120 kát. h., Mátafok 15 kát. h., Papegyháza 93 kát. h., Máta.186 kát. h., Lucernás kert 56 kát. h., Kertalja 10 kát. h., Bivalyhalom 26 kát. h., Csárdaföld 25 kát. h., Százköblös 283 kát. h., Százköblös tanyaföld 13 kát. h., Keserű erdő 213 kát. h., Kun-györgy tavi 25 kát. h., Szászfenék 46 kát. h., Szásztelek-Faluvéghalma 2000 kát. h., Árkus 2080 kát. h., Ohat 1463 kát. h., Szikkimosás 34 kát. h. volt.

Az Állami Gazdaság kezelésében működő vágóhíd 1953. január 20-tól a Hajdú-Bihar megyei Vágóhíd Váll. kezelésében üzemelt. Az átvételkor még nem volt területén kút, villany, karám, istálló, jóllehet naponta 25—30 állat került levágásra. 1958 februárjától a balmazújvárosi FMSZ üzemeltette, 1964- ben a levágott állatok száma 329 db, ebből 19 db szarvasmarha, 247 db juh és 63 db sertés volt.36

Ekkor már népbolt is működött. Makkai Sándorné és Simkovits Sándorné központi lakosok arról panaszkodnak, hogy a Hortobágyon alkalmazott, de nem ott lakó népboltosok sertései szabadon csatangolnak és a veteményekben nagy kárt tesznek. Nyolc db sertésük ugyanis 155 D-öl burgonyát túrt ki (kb. 3 q), és 164 cső tengeri kárt okozott, de a tulajdonosok a kártérítést megtagadták.37

33 Szabolcsi Kovács Lajos: Győzelmes új honfoglalás az ezerarcú Hortobágyon. Szabadságharcos, 1949. IX. 14. (A cikk egy hortobágyi látogatás impresszióit, a puszta feltörését, öntözését, az új élet kibontakozását rögzíti.)

34 Pallás Imre: Hortobágy Állami Gazdaság. Db. 1969.7. old. Horváth József: Új világot jelent az ötéves terv a Hortobágyon. "Somogyi Hírlap. Kaposvár, 1949. X. 29. Csapó György: Riport a Horto- bágyról. Világosság. Bp., 1949. IX. 15. Huba László: Új csodák az ősi pusztán. Kis Újság. Bp., 1949. XI. 12. Szabolcs István: Hortobágy talajai. Bp., 1954.

35 HBmL. XXIX. 604/a. 43. Építési iratok. Hortobágy.

36 HBmL. XXIII. 759/b. 1. 100/1953., 17/1958., 4610/1965.

37 Uo. 585/1953. sz.

108