A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Bíró Lajos: Képzőművészeti szervezkedés Debrecenben 1945-1949
alakulásának ténye és kiverekednétek azt, ami más városokban már kialakult, ti., hogy művészi kérdésekben az egyedüli — (kiemelés — B. L.) — irányító szerv a szervezet. Ide tartozik a művésztelep dolga is.. ,”49 Talán nem túlzás, ha a debreceniek várakozási álláspontját természetesnek tartjuk. Mint ahogy természetesnek tartották a kortársak a ma már talányosnak tűnő, s biztos nem is egyedüli egyesületi státushelyzetet, mint amilyen Menyhárt Józsefé volt akkor. Menyhárt az Ady Társaság-i tagságával párhuzamosan változatlanul a Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének művész-tisztségviselője50, s 1945 nyarától egyik előkészítője, a szervezésben Toroczkai Őszvald jobb keze, majd 1946. márciusi megalakulásától helyi vezetője az új szervezetnek, a Szabadszervezet debreceni csoportjának is. Menyhárt hármas tagsága jól példázza e korszak szövevényes, sokszor átláthatatlan emberi viszonyait, s egyben azt bizonyítja, hogy se nem közöny, se nem érdektelenség, hanem egy sokféle tartalmú várakozás lassítja le a szabadszervezeti csoport megalakulását Debrecenben. Végtére is a csoport — a vidéki városok közül az utolsók között — 1946. március 31-én megalakult. A szervezés-megalakulás első kérdése az, hogy kikre támaszkodtak, alapoztak a csoport életre, hívói. Az alakuló ülésen jelenlevők névsorán túl, Toroczkai leveleiből fény derül erre is. Egy héttel a csoport megalakulása előtt így írt Menyhártnak: „Ajánlatos volna, ha most már megalakulnátok. Hívd össze a tagokat és válasszatok egy elnököt ... Az elnök te legyél! A titkár talán Estók Sándor, mint legfiatalabb. Ellenőr Nagy Feri.”51 Egyszóval, Toroczkai a vezetőség kialakításában keveset akart a véletlenre bízni, amikor nyomatékosan a Műpártolósok mellett tette le voksát. Emellett nagy súlyt fektetett arra, hogy az Adysok is jelen legyenek az új szervezetben, nem utolsósorban szakmai súlyuk, tekintélyük miatt. Levelei tanúsága szerint már a csoport megalakulása előtt, de utána is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az Adysok — elsősorban Holló és Félegyházi ügyeivel.52 Miután a szervezők távolról sem kívánták akár stílusbeli, akár, például, az Adys értelemben megfogalmazott minőségi teljesítmény követelménye mögé elsáncolni magukat, a tagfelvétel feltételeit — („A tagfelvétel két tag ajánlása alapján történik, tekintetbe véve bizonyos piűvészi múltat, illetve fizikai munkásoknál bizonyos kívánt mértéket megütő művészi teljesítményt.”53) — úgy fogalmazták meg, hogy a szervezet tagsága rohamosan megnőtt. Ezt mutatja a debreceni csoport névsorának .jilakulása is: Adler Miklós, Berki Irma, Félegyházi László, Gosztonyi Béláné, Holló László, Hrabéczy Ernő, ifj. Kovács János, Menyhárt József, Senyei Oláh István az elsők, akik már 1945-ben tagjai lettek a Szabadszervezetnek54. Őket követték a debreceni csoport 1946. márciusi megalakulásakor: Balla László, Bánszky Tamás, Fe- renczy Éva, Katona Gyula, Kovácz Bornemissza László, Nagy Ferenc, Némethy László, Rimóczy József. A továbbiakban tag lett még Bars László, Csanak Éva, Debreczeni Tivadar, Dienes János, Dienes Klára, Szathmári 49 Lásd: 28. sz. jegyzet. 50 Menyhárt József levele a Városi Tanácshoz. 1947. április 22. HBmL. 51 Toroczkai Oszvald levele Menyhárt Józsefhez. 1946. március 25. DDMA. 52 Toroczkai Oszvald 1945—1949 között Menyhárt Józsefhez írt levelei. DDMA. 53 Lásd: 39. sz. jegyzet. 54 Névjegyzék a Magyar Művészek Szabadszervezete Képzőművészeti Szakosztálya tagjairól. In: iratok a magyar képzőművészet történetéhez. Az MTA művészettörténeti kutatócsoportjának forráskiadványai 1. sz. füzet, 1945. Bp. 1973. (Stencil!) 84
