A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: Hajdú megyei könyvtárak és olvasókörök a két világháború között

bárkinek rendelkezésére bocsáthatjuk. Ezen nagy szabású és sok drága időt igénybe vevő munka csak úgy készülhetett el, ha olyan lelkes tagok intézték, mint a jól megválasztott és rátermett könyvtárnokaink. Nagy munkájuk kivitelében nagy segítséget találtak Zákány József személyében, aki a választmány felkérésére volt szíves e nagy munkának vezetését elvállalni és a maga rátermettségével és szakérzékével tökéletesen végre hajtani.”39

Jelentéseikben többször szóvá teszik az iparos társadalom közömbösségét az egyesületi élettel szemben, s egy 1943-ban kelt levél arról tanúskodik, hogy soraik között szívesen látnák a köz- és magántisztviselőket is. „Megtisztelve érezné az iparosság ha a tisztviselői kar java részét is közöttünk láthatnánk és érezhetnénk.”40 A levélhez jó érzékkel a belépési nyilatkozatot is mellékelték.

Önművelő csoportok:

A művelődés célját a könyvtár mellett, az anyaegyesületen belül — annak felügyelete alatt, de saját tisztikar vezetése mellett — különböző önművelő csoportok szolgálták. 1936. aug. 31-én 23 taggal megalakult a Csokonai Iparos Önművelő Csoport. A kör akkori elnöke Major Imre lett. Célját az ügyviteli szabályzat így fogalmazta meg:41

„...az iparosság szellemi színvonalának az emelése, hazafias irányban, melyet nyilvános szereplés útján kíván elérni”. A műkedvelő előadásokon csak a VKM által engedélyezett színművek, színdarabok kerülhettek nyilvánosságra. Az engedélyezett színművekről jegyzékek készültek, amelyeket a Néptanítók Lapja és a Népművelési Tájékoztató tanügyi lapok közöltek. A műkedvelő csoportok műsoranyagot a Népművelési Titkárok Nemzeti Szövetsége által kiadott „Színműtár” c. kötet alapján válogathatott. A YKM 1938-ban hozott rendeletét szigorúan be kellett tartani, s a Törvényhatósági Iskolánkíviili Népművelési Bizottság körlevele felhívta a figyelmet arra, hogy a még nem engedélyezett színdarabokat a betanulás előtt három héttel engedélyeztetés céljából terjesszék fel a Bizottság titkári hivatalába. „A késve beküldött színművek engedélyeztetését még kivételes esetekben sem eszközölheti Bizottságunk.”42 A Csokonai Önképzőkör 1938. évi munkájáról, a kultúr délutánok „ízléses” és „magas nívójú” műsoráról elismeréssel szól a főtitkári jelentés.43

Az Önképzőkör néhány évi lelkes munkája azonban 1942-ben megszakad. „1943. évben önképző körünk semmiféle tevékenységet nem fejtett ki. Tagjaink nem jelentkeznek, tehát így nem tudunk működni” — jelentette az Olvasókör vezetőségének Szabó Sándor önképzőköri alelnök 1944. jan. 13-án.44

Az Olvasókör vezetősége nagy gonddal szervezte a különböző ünnepségeket, ünnepi esteket, táncmulatságokat. Ezeken az ünnepségeken tevékenyen vett részt az Önképzőkör mellett a Törekvés Dalkör is. Tagjai főként ipari munkásokból állt, akik számára a próbákon vagy a szerepléseken, temetéseken való részvétel a munkából való kiesést és ezzel anyagi károsodást idézett elő.

39 Uo. 8/1939. sz.

40 Uo. 87/1943. sz.

41 Uo. 27/1936. sz.

42 Uo. 141/1938. sz.

43 Uo. 8/1939. sz.

44 Uo. 1944.

69