A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei nyomdák történetének néhány kérdése 1920-1944

Friedmann Izidor által ajánlott áron vállalták a felkínált munkát, ezért ők is árrombolók lennének, ha Friedmann árrombolást követett el. A bizottság ezért a panaszt elutasította. A Hajdúböszörményi Ipartestület az indoklást elfogadta és nem fellebbezett.17

Érdekes következtetés levonására ad lehetőséget egy másik árajánlat ügye. A Hajdúböszörményi Ipartestület különféle irodai nyomtatványokra kért ajánlatokat a városban levő nyomdáktól 1940 elején. 1940. febr. 23-án az ipar- testületi irodában hivatalosan felbontották az árajánlatokat egy bizottság jelenlétében. Négy ajánlat érkezett, a Nyomda RT.-tői, Bácsi Pétertől, Friedmann Izidortól és Mikó Józseftől. Az ajánlatok a következők voltak:

Nyomda RT.

Bácsi P.

Friedmann I. Mikó J.

1. Pénztárkönyv:

26,— P.

22,— P.

22,— P.

2. Nyugtatömb:

16,—

12,—

14,40

3. Idézés:

7,—

—

5,—

4. Levélpapír:

3,50

3,—

6,—

Famentespapír:

4,50

4,—

— —

5. Segédlevél:

116,—

— —

6. Jegyzőkönyv:

Ю,16,— 12,— 24,Nincs adat arról, hogy melyik nyomda kapta meg a rendelést, azonban egy érdekes tényre következtethetünk az ajánlatokból. Nevezetesen megállapítható, hogy a magánkézen levő nyomdák általában olcsóbban vállalták az egyes nyomtatványok készítését, mint a Hajdúböszörményi Nyomda RT. Valószínű, hogy ennek a nagy verseny volt az oka, hiszen a városban ekkor öt nyomda működött, Polgári Bálint nyomdája nem is tett ajánlatot.18

Valószínű, hogy a Hajdúböszörményi Nyomda RT. volt a legjelentősebb nyomda Hajdúböszörményben. E vállalat 1921-ben 400 ezer K. alaptőkével alakult. A pengő bevezetése után 1926. ápr. 25-én a felértékelésnél az alaptőkét 8000 P-ben állapították meg, majd 1932-ben 9000 P-re emelték az alaptőkét. A vállalat a Hajdúböszörményi Hitelbank érdekeltsége volt. Ez az alaptőke más nyomdák alaptőkéjével majdnem megegyezett; pl. a debreceni Tiszántúli Hírlap-, Könyv- és Lapkiadóvállalat RT. alaptőkéje 10 ezer P. volt, de ugyanennyi a gyöngyösi és a gyulai nyomdáé is 1927-ben.19 A magánkézben levő nyomdák adatait a kompasz nem közölte.

*

Érdekes probléma, hogy a Hajdú vármegyei nyomdák milyen kiadványokat állítottak elő. E kérdésre nem rendelkezünk ma már teljes adatokkal. Ugyanis egyes nyomdák újságokat adtak ki, ezek adatai megállapíthatók. Azonban az egyéb nyomtatványokról nem maradt fenn kimutatás. Különösen az 1920-as évek és az 1930-as évek első fele feltáratlan ilyen szempontból, mivel a Magyar Könyvészet csak 1936-tól közölte a nyomdák kiadványait típusonként, de címleírást nem adott ezekről.

17 HBmL. IX. 207. 267/1939, 269/1939. sz.

18 HBmL. IX. 207. 138/1940. sz.

19 Nagy Magyar Compass. 1927—1928. II. rész. Bp. 1927. 590, 591. old. és Ua. 1937—1938. II. rész. Bp. 1937. 292—293. old. Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz. 1934—1935. Bp. 1934. 814. old.

54