A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei nyomdák történetének néhány kérdése 1920-1944
A Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó Könyv- és Papírkereskedő RT. nyomdája az 1251/1921. sz. iparigazolvány alapján 1921. júl. 9-től működött. A részvénytársaság a volt Mikó nyomdát vette meg, de új helyiségbe költözött. Üzletvezető előbb Mikó József, a volt nyomdatulajdonos, majd 1937. okt. 30-tól Szűcs László, 1941. márc. 21-től Major Gyula. A nyomda 1948-ig állt fenn a Bocskai téren levő üzem helyiségben. Friedmann Izidor 1927-ben kapott iparigazolványt 2234/1927. számon. A nyomda Dorogi u. 5. sz. alatt állott. A Magyar Könyvészet 1938. évi adatai szerint a Friedmann nyomda 1937-ben megszűnt, s Major Gyula 1938-ban saját nyomdát nyitott a volt Friedmann nyomda átvételével. A Magyar Könyvészet 1939. évfolyamában azonban ismét szerepelt a Friedmann nyomda, 1927. évi alapításával, nem is említve a vállalat korábbi megszűnését. Lehetséges, hogy egy évig szünetelt a Friedmann nyomda üzemelése, berendezését Major Gyula bérbe vette. Mindenesetre a Friedmann nyomda ezután a működő nyomdák kimutatásában található 1941-ig, majd Hajdú vármegye alispánjának az 1944. évi nyomdai kimutatásában is szerepelt a nyomda neve. Bácsi László 1934. dec. 20-án kapott iparigazolványt 17560/1934. számon, nyomda létesítésére. Az ipartestületi nyilvántartás szerint 1936-ig fizetett tagsági díjat, tehát nyomdája eddig működhetett. Bácsi Péter nyomdász iparigazolványának száma 4348/1936. sz., s vállalata Bocskai Nyomda néven szerepelt. Üzeme a Somossy Béla u. 1. sz. alatt állott, s 1948-ig működött. Mikó József nyomdász 1937-ben 19052/1937. sz. alatt ismét iparigazolványt kapott. 1943. nov. 2-án iparát szüneteltette, majd 1947 decemberében hivatalból törölték az engedélyt. A nyomda a Corvin János utcában volt. Major Gyula könyvnyomdáját 1938-ban alapította. A Magyar Könyvészet 1938. évi adatai szerint ez azonos a volt Friedmann nyomdával. A Major nyomda 1940. febr. 1-től szünetelt. Polgári Bálint nyomdász 1939. aug. 18-án kapott iparengedélyt 11745/1939. sz. alatt. Az engedélyt a Kossuth u. 17. sz. alá nyerte el, hogy ott nyitja meg üzemét. Az ipartestületi ipar lajstromban Erdélyi út 12. sz. szerepelt a nyomdász címeként, de lehetséges, hogy az a lakáscíme volt, s nem a nyomdáé. Valószínűleg 1948-ig üzemelt a nyomda, mivel a tulajdonos eddig fizetett ipartestületi tagsági díjat. Hajdúdorogi nyomda8 Grünfeld Mózes nyomdája már 1917-ben megvolt a Hajdú vármegyei nyomdakimutatás szerint. A kamarai választójoggal bíró iparosok lajstromában 1921-ben és 1923-ban is szerepelt, az 1926. évi vármegyei nyomdajegyzékben azonban már nem található a tulajdonos neve. Mégis csak a Magyar Könyvészet 1938. évfolyama közölte a nyomda megszűnését. Lehetséges, hogy a szerkesztőséget csak nagy késéssel értesítette a vármegyei alispáni hivatal a nyomda megszűnéséről, mivel ilyen esetek előfordultak a szerkesztőség szerint. 8 HBmL. IV. B. 913. 3. köt. Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája. HBmL. IX. 201/e. 26, 27. köt. A kamarai választójoggal bíró kereskedők, iparosok lajstroma, 1921, 1923. 4 Évkönyv VII. 49
