A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Müller Veronika: Megjegyzések a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I-V. kötetéhez
Bihar megye újszempontú, korunk történeti szemléletének megfelelő, marxista értékelésű monográfiája mielőbb megszülessék... ”, de maguk a kötetek tanulmányai „.. .szeretnének hozzájárulni az országos jellegű és jelentőségű problémák megoldásához is... ”, ezen közben a kutatók és érdeklődők számára elérhetővé kívánják tenni a „... megye közelebbi és távolabbi múltjának felbecsülhetetlen értékű forrásait... ”2 — Ez a komplex, tulajdonképpen hármas célkitűzés megegyezik a Levéltári Osztály által 1978-ban kiadott irányelvekben3 foglaltakkal, és úgy érezzük, hogy az eddigi kötetek e tekintetben következetesek, amit nagy mértékben elősegít a szerkezeti felépítésük. A tanulmányokon kívül a második kötettől kezdve megjelennek a KÖZLEMÉNYEK, a FÓRUM, a BIBLIOGRÁFIA, mint szerkezeti egységek megerősítvén az évkönyv levéltári jellegét. Ami a tartalmi részt illeti, mindegyik kötet TANULMÁNYOK szerkezeti egysége tematikus felépítésű, amivel messzemenően egyetértünk. Anélkül, hogy a különösebb indoklást szükségesnek tartanám, nyilvánvalónak érzem, hogy éppen a tematikusság kovácsolja egységbe a tanulmányokat. Az első kötet Debrecen XVIII—XIX. századi gazdaság-, társadalom-, politikatörténetére vonatkozó tanulmányok összessége; a harmadik kötet a megye agrár-, mezőgazdaságtörténetét vizsgálja széles körben (a XIV—XV. századtól egészen 1956-ig); a negyedik kötet az előzőt követő logikus sorrendben — szintén tág időhatárok között (a XVII—XVIII. századtól az 1950-es évekig) a megye ipartörténetével, iparpolitikával, üzemtörténettel foglalkozik; az ötödik kötet pedig az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság évfordulójára készülvén, ezen időszak megyei vonatkozású gazdaság-, politika-, művelődés-, sajtótörténeti tanulmányait adja közzé. (Szándékosan nem említettem a második kötetet, amely tematikusság szempontjából némileg kilóg a sorból.) Ami a témaköröket illeti — ezekről részletesen nem szándékozom szólni, nem is feladatom. Éppen a kötetek tematikusságából adódóan az egyes szerzők tanulmányai logikusan kapcsolódnak egymáshoz, és egy majdani Debrecen — város és Hajdú-Bihar megyei monográfia alapjaiul szolgálnak résztanulmányokként. A tanulmányok általában igényesek mind a forrásfelhasználás mélységét és szélességét, mind pedig a megye határain való kitekintést illetően. A Levéltári Osztály a már említett ajánlásaiban különösen fontos feladatként jelölte meg — természetesen többek között — az 1949 utáni időszakban végbement fejlődésnek és problémáknak elemző vizsgálatát és összegezését. A levéltár évkönyveiben e témakörökből is találunk tudományos színvonalú tanulmányokat4. Az egyes témákat, illetve tanulmányokat a szubjektum vagyis a szerzők oldaláról olyan szempontból vizsgáltam, hogy a levéltáros szerzőknek az egyes évkönyvekben megjelentetett tanulmányai témakör szempontjából mennyiben alkotnak összefüggő egységet. Meggyőződésem ugyanis, hogy az igazán értékes munka feltétele lehetőleg következetesen és hosszú távon egy korszakkal való elmélyült foglalkozás. E tekintetben is sok levéltárral ellentétben — véleményem szerint — megnyugtató a helyzet. Megtalálhatóak a következetes iskola-, neveléstörténeti kutatások eredményeit tükröző tanulmá2 HBmL Évk. I. 3., 4. old. 3 Ajánlások a helytörténetírás műveléséhez a tanácsi levéltárak számára. 37 465/1978. VII. KM Levéltári Osztály. 4 Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949—1956 között. HBmL Évk. II. 91—117. old. Újlaki Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951—1956. HBmL Évk. III. 137—146. old. Baranyi Béla: Az iparosítási politika megvalósulása Debrecenben az első ötéves terv idején (1950—1954). HBmL Évk. IV. 123—142. old. 184
