A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Vörös Károly: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyveinek I-V. kötete
Mindez azonban elkerülhetetlenül fel kell hogy vesse a „hogyan tovább” kérdését is. S ha e kérdésre a legegyszerűbb és általában leghelyesebbnek is elfogadható válasz kétségtelenül az „így tovább” lenne is, mégsem érezzük feleslegesnek néhány további szempont megfontolásra ajánlását is. Nem lenne felesleges tovább erősíteni a táj és a város fundamentális történeti problémáit tárgyaló tanulmányok, szövegközlések, illetve anyagismertetések és módszertani útmutatások közlését: esetleg (figyelemmel a hajdúvárosi monográfiák eredményeire és a bennük felvetett további, valamint a debreceni monográfia részéről jelentkező igényekre) bizonyos témakörökben megbízásoknak kiadásával is. Tovább kellene folytatni és minél jobban elmélyíteni azokat a kutatásokat, melyek gazdaság, társadalom és művelődés egymáshoz való kapcsolatát és kivált e kapcsolatok mechanizmusát, érvényesülésük útjait mutatják be. Ennek érdekében is, de elsősorban maguknak a társadalmi és kulturális folyamatoknak minél szélesebb beágyazása végett kívánatos lenne a tömeges jelenségek mechanizmusának tömeges adatokat szolgáltató források feldolgozásával történő feltárása, olyan összefüggéseknek minél egzaktabb (elsősorban minél számszerűbb) kifejezése céljából, melyekre az egykorú feldolgozások (pl. statisztikák) nem, vagy nem a számunkra megfelelő alapon és csoportosításban tartalmaznak adatokat (birtok- és vagyonmegoszlások; intézmények, iskolák személyi állományának összetétele; kulturális programok; eszközellátottság stb.) Igen kívánatos lenne az életmód és a társadalom anyagi-tárgyi környezetének fokozott és rendszeres feltárása: erre a levéltári anyag igen nagy lehetőséget nyújt. Még a debreceni monográfia e kérdésekkel nyilván részletekbe menően foglalkozó részei, fejezetei mellett sem lenne felesleges a debreceni várospolitika eddig minden oldalról elhanyagolt bemutatása: nemcsak egyes kérdéseinek, hanem a vezető réteg összetételének, egymás közötti és külső kapcsolatainak, vagyoni viszonyainak stb. elemzése. Végül általánosságban és valamennyi felsorolt kérdésre vonatkozóan ismét csak hangsúlyozni szeretném a dualizmus kora kutatásának nagy jelentőségét: erre a korszakra, melyből még napjainknak is nem egy megoldandó problémája is kinő, levéltáraink különösen gazdag anyagot tartalmaznak. Hosszan lehetne még részletezni az évkönyvekben tárgyalhatónak vélt és tárgyalni javasolt témaköröket. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár mindegyikre és még számos másra is gazdag forrásokkal szolgál. Az évkönyvek sajátos feladataikat akkor látják el legjobban, ha azt a tematikai nyitást is folytatják, melyet eddigi köteteikben már oly eredménnyel kezdtek el s elsősorban azoknak a témáknak vonatkozásában, melyeknek nagy részére eddig még csak oly kevés vállalkozó akadt. Hogy az Évkönyvek első tíz kötetére visszatekintve, majd ezekről az eredményekről is be lehessen számolni. 180
