A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma
egy részét — számszerint 14 tanulmányt -— a Mezőgazdasági Múzeum Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok címen három kötetben meg is jelentetett.1 3. Ebben az időszakban természetesen más, nem az MTA szervezésében születő tsz-történeti munkák is készültek. A hetvenes évek derekán azután befe- ződött az Agrártörténeti Bizottság akciója és nyugodtan mondhatjuk, pontosabban nem titkolt nyugtalansággal kell megállapítanunk, hogy a tsz-történeti kutatásoknak azóta sincs szervezett formája, fogalmazhatunk úgy is, hogy nincsen gazdája. Ezt a sajnálatos körülményt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, mivel aggasztónak érzem a helyzetet. Arról van szó ugyanis, hogy a tsz- történetírással foglalkozók túlnyomó része, ha rendelkezik is meghatározott jellegű szakképzettséggel, mondjuk agrármérnök vagy levéltáros, ennek a témának, tehát a tsz-történetírásnak nem szakembere. Kisebbik részük a témával határos szaktudományok művelőiből kerül ki, többségük azonban nem is agrár- szakember, hanem a honismereti mozgalom lelkes aktivistája. Ilyen körülmények között különös jelentősége volna az egységes módszertani útmutatásnak, a bizonyos színvonalat garantáló szervezeti formának. Tudom, hogy ezek a problémák nem egyformán érintik a téma művelőit. De mint a honismereti mozgalommal bizonyos mértékben ismerős ember lépten-nyomon tapasztalom — részben közvetlenül, részben pedig a megjelent tsz-történeti munkákon keresztül —, hogy gyakran a legalapvetőbb módszertani ismeretek is hiányoznak. A szerzők legnagyobb része hihetetlenül szűk körű forrásanyagból dolgozik, ami természetesen egyoldalúvá teszi az elkészült anyagot is. A vizsgált termelő- szövetkezetek helyszínen föllelhető iratanyagán kívül nem használják sem a nyomtatásban megjelent, sem pedig a levéltárakban, pártarchívumokban található forrásokat. Éppen ezért mérhetetlenül fontosak az olyan jellegű módszertani kiadványok, mint a Szabolcs-Szatmár megyei levéltár által kiadott A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései című, valamint a Hajdú-Bihar megye Levéltára által megjelentetett Dokumentumok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez című munkák. Ezek igen jelentős mértékben és a szükséges színvonalon járulnak hozzá a módszertani kérdések megismeréséhez és tisztázásához. Ennél többre van azonban szükség, hogy mire, azzal a későbbiekben még foglalkozom. 4. A tudományosan megalapozott módszerek hiányából is következik, hogy a termelőszövetkezetek történetével foglalkozó munkák realitása, valósághűsége meglehetősen változó. A szerzők ugyanis különböző mértékben és eltérő következetességgel ragaszkodtak a „konkrét helyzet konkrét elemzésére” vonatkozó marxi követelményhez. A termelőszövetkezeti mozgalom történetével foglalkozó tevékenység ugyanis alapvetően — mondhatjuk úgy is: klasszikus módon — helytörténet, márpedig egy helytörténeti anyag annál értékesebb, minél szorosabban kötődik a helyi eseményekhez. Ennek ellenére fölös számban találkozunk olyan „helytörténeti” munkákkal — így tsz-történeti kiadványokkal is —, amelyekre elsősorban nem a konkrét helyi vonatkozások bemutatása és feldolgozása jellemző, hanem az országosan ismert eseményeket és a történelmünk egészére jellemző általános megállapításokat veszik át, fogalmazzák újra és vonatkoztatják az egésznek arra a részére, amellyel kapcsolatban éppen a sajátosságok feltárása volna a feladatuk. Természetesen ugyanilyen — bár ritkábban jelentkező — hiányosság az, amikor az egy-egy termelőszövetkezetben történt események úgy jelennek meg, 1 Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok. (Kiadja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp.) I. 1972. 386 old. — II. 1973. 326 old. — III. 1975. 320 old. 156
