A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Fodor Péter: A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet megalakulásának néhány körülménye

a) felolvasások és előadások által a tudomány és ismeretek minden ágából;

b) hasznos és népszerű könyvek folyóiratok és hírlapok beszerzése és olvasása, valamint kikölcsönzése által;

c) gazdasági dolgok ismertetése által;

d) tagok szellemi és szórakoztató élvezetre társas mulatságok, hangversenyek, ünnepélyek stb. rendezése által.”

Ebben világosan megfogalmazódik az egylet művelődési-közösségi jellege. Az alapszabályokban nem szerepel a kör pontos helye, hiszen még 1901-ben sincs önálló épületük. Feltehetően egy nagyobb házat béreltek ahol összejöveteleiket megtartották. 1905-ben azonban már saját költségen építettek egyleti székházat.

Minden alapszabálynak fontos pontja annak meghatározása, hogy ki lehet az adott közösségnek tagja. Mindkét változat ugyanazt mondja erről, más szerkezeti elhelyezésben. A 3—12. § tartalmazza a tagság kérdését. „Rendes tagnak minden földmívelő felvétetik, ki az alapszabályban körülírt kötelességének megfelel.” A községben levő többi kör — Polgári Olvasókör, 48-as kör, Kossuth kör — foglalkozás szerinti megkülönböztetést nem tesz a tagság kérdésében. A Földmívelő Munkás Egylet alapszabálya igazolja azokat a korábbi feltevéseket, hogy a körök tagságánál érvényesült a társadalmi tagozódás szerinti tagösszetétel. Esetünkben ez annál is fontosabb, mert a szegényebb rétegek vállalkoztak arra, hogy egyletet alakítsanak. Nemcsak azzal az igénnyel, hogy nekik is legyen művelődési lehetőségük, hanem a kor politikai életén belül, olykor saját korlátáikba ütközve, néha ideáluk szerint résztvegyenek a politikai életben. A tagság döntő többsége a németfaluból került ki és a német református egyház tagja volt.14 Ebben az összefüggésben világossá válik a német református egyháznak azon kezdeményezése, amely elvezetett később — 1905-ben — a Kossuth kör megalakításához.15 Ennek a megszervezésével mintegy ellensúlyozni próbálták a Földmívelő Egylet hatását és tevékenységét másrészt meg akarták akadályozni az 1900-tól rohamosan növekvő egyházi kilépéseket, a keresztelések megtagadását. Ily módon nem véletlen, hogy a község radikálisabb elemei az egylet megszervezésével távolabbi politikai célt is kitűztek, amely az 1908-as párt megalakításához vezetett el. A későbbi párt vezetésében pedig többségében az egylet alapítói kapták a fontos tisztségeket. A tagdíj egy évre 240 fillér volt. A tagság 22 tagú választmányt választott. Egy elnököt két elnökhelyettest egyszerű szótöbbséggel egy évre. A jegyző, pénztárnok mellett 5 tagú számvizsgáló bizottságot.16

Kiemelkedő a 23. § „Minden hónap utolsó hetében rendes havi közgyűlés hívatik egybe, politikai háttérnélküli felolvasásokkal, előadásokkal és tanításokkal egybekötve

.”17

Két új paragrafus, a 26. és 30. § került be az 1901-es változatba. Az előbbi arról rendelkezik, hogy az egylet végleges megalakulása esetén a helyiség a hatóságoknál bejelentendő. Az utóbbi figyelemreméltó kitétel szerint „a hatóság kiküldöttjeinek úgy gyűléseken, mint bármikor az egylet helyiségeibe szabad

14 HBmL. IV. B. 905/b. 9339/1897. sz.

15 Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi olvasókörök történetéhez DMÉ 1976. 151—168. old. Db. 1977.

16 Ezek feladatát ismerteti Fodor P.: i. m. 158. old. A számvizsgáló bizottságot a Kossuth Körben az ellenőr helyettesítette.

17 A korábbi — 1897-es változatban — a politikai háttér megfogalmazás még hiányzik.

134