A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Fodor Péter: A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet megalakulásának néhány körülménye

Dániel, ifj. Pokrócz Ferenc rendszeresen írt a lapban, illetve tájékoztatta a szerkesztőséget a helyi eseményekről.4 A Független Szocialista Párt 1897. szeptember 8—10-i alakuló kongresszusán 123 település 239 küldötte között ott vannak a balmazújvárosiak is. A korabeli rendőrségi összefoglaló jelentés tehát joggal állapíthatta meg: „Bázisuk (ti. Várkonyiéknak) erős volt Balmazújvároson.”5

Az elégedetlenségnek, a feszültségnek, a tenniakarásnak néhány jelét érzékelteti már az 1895. évi Hajdú vármegye alispáni jelentése: „Agrárszocialisz- tikus mozgalmak a múlt évben nem fordultak elő. Balmazújvároson volt ugyan mesterségesen szított elégedetlenség, ezt azonban a hatóság részéről teljesített éber figyelem nagyobb mérveket ölteni nem engedett.”6

Az alispáni jelentés szerint 1896-ban nem voltak agrárszocialista megmozdulások.7 A megélhetés egyre nehezebbé vált a nincstelenek számára. A rossz időjárás miatt a termés elmaradt a korábbi évek egyébként alacsony átlagától is. A nincstelenek életét azonban nemcsak gazdasági gondok nehezítették. Az egészségügyi-szociális helyzetre jól jellemző az a tény, hogy havonta több alkalommal tesznek járványos megbetegedésről jelentést a községek, így Balmazújváros is.

A nehezedő helyzetben az öntudatos földmunkások érdekeik védelmében már járnak a helyi elöljáróságon, a nagyobb aratási részt kérve. A nagybérlők azonban hajthatatlanok voltak, hiszen már 1895-től a felvidékről szerződtettek olcsóbb bérű munkásokat, így az újvárosiak tömegei munka nélkül maradtak és ezért 1897-ben aratósztrájkot jelentettek be. Veres Péter Falusi krónikája, amely hitelesen tudósít a szegényemberek sorsáról, erről így ír:8 „az emberek arról beszéltek 1897 tavaszán a piacon, a köpködőben és a kisló- cán, hogy ez így már nem lehet, ide már csak egy belháború kell (akkor így hívták a forradalmat), s hogy ez el is fog jönni nemsokára, mert a »büdös urak« már nem hagyják élni a szegény embert.”

A feszült légkörben a község elöljárói kérik, hogy a 6 tagú csendőrséget 8 főre egészítsék ki.9 Ezek jelzik azt a helyzetet és azt a tendenciát, amely elvezeti az újvárosiak gondolkodó, politizáló csoportját, hogy sorsukon történő változtatásra olyan közösségre, szervezetre van szükség, amely alapvető gazdasági, szociális, politikai céljaik elérésében segíti őket. Ilyen körülmények között jutottak el az újvárosiak ahhoz a felismeréshez, hogy sorsuk megváltoztatásához egységes szervezetre van szükség.

A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet alapítása

Az alapítást megelőző néhány gazdasági, társadalmi és politikai ténnyel azt kívántuk bizonyítani, hogy nem spontán célok nélküli hagyományos olvasóművelődő egylet alakításáról van szó, hanem a balmazújvárosi agrárproletárok, a gazdasági cselédek tudatos lépéséről. Ez a tudatosság megnyilvánul a program kidolgozásában, az egyleti tényleges napi politikai, művelődési tevékenységben, valamint a hosszadalmas alapító engedélyért folyó harcban.

4 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai Bp. 1955. II. k. 33. és 479. old.

5 Fehér A.—Komoróczy Gy. i. m. 36. old.

6 Hajdú vármegye alispáni jelentése 1895. évről. Db. 1896. 77. old.

7 Hajdú vármegye alispáni jelentése 1896. évről. Db. 1897. 72. old.

8 Veres Péter: Falusi Krónika. Magyar Élet Bp. 1941. 170. old.

9 HBmL. IV. B. 905/b. 15 472/1897. sz.

132