A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása

venni azzal a kikötéssel, hogy lakbér fejében a tetőszerkezetet kijavítja.11 Az Öntözésügyi Hivatalnál internáltak dolgoztak, a polgármester rendeletére a Biztosi Hivatal mátai raktárából két alkalommal összesen 278 kg borsót adtak ki élelmezésükre. December 19-én a város Hortobágyon tartott juhállományá­ból a Hús és Zsiradék Központ kiküldöttjének utasítására 600 db vegyes korú és ivarú juhot 240 q súlyban raktak vagonokba és szállítottak Budapestre, a kiéhezett lakosság élelmezésére. 1946 januárjában a város felméreti az épületeket. A csárdaépület, amelyet 1944 októberéig az Angol Királynő Szálloda RT. Németh Nándor személyé­ben bérelt, a harcok következtében használhatatlanná vált, nem lakta senki. A volt csendőrlaktanyát 1945. április 1-től az Államrendőrség kirendeltsége foglalta el, a biztosi lakást a fogságban levő mátai biztos felesége, Balogh Mihályné lakta. A Biztosi Hivatal a harcok következtében lakhatatlanná vált ugyanúgy mint a Kóroda épülete. A többi épületet a régi alkalmazottak lak­ták.11 12 Az 1946. évi földosztás a város hortobágyi birtokait sem kerülte el. A biz­tosi jelentésből tudjuk, hogy a Hajdú megyei Földosztó Bizottság 1946. március 11 -én megjelent Mátán és a hortobágyi illetményföldeket, a csárda és az Árpádhalmi Gazdaság szántóterületeit szét akarta osztani. A kevés számú jelentkező miatt a mátai illetményföldekből 32 kh-t, a csendőrség épületé­hez tartozó bérföldeket teljes egészében, a csárdabérlethez tartozó földből 12 kát. h.-t, az Árpádhalmi Gazdaság földjéből három igénylőt juttatott föld­höz, hivatalos bejelentés nélkül. A megyei Tanács a helyszínen tartott vizs­gálat alapján megállapította, hogy a kiosztott földek részben illetményföldek, részben a város törzsgulyája és törzsménese részére szükséges ingatlanok, amelyek csak aprómagvak termesztésére alkalmasak, kis parcellákra való szét­osztása nem célszerű. Megítélése szerint ki sem osztható, mert a legelő tarto­zéka, „egyébként is a gazdasági célszerűség ellene szól, hogy ilyen beékelt területek kiosztás alá vonassanak-e, és ennek keresztülvitele nem csak a hivat­kozott jogszabályba is ütközik.” így Bereczki Sándor 8 kát. h., id. Bereczki Sándor 12 kát. h., Töviskes Imre kb. 10 kát. h. területet adott vissza a város használatába nemzetgazdasági és jogi előírások alapján, amiért a jogos föld­igénylőket máshol kárpótolták.13 Jóllehet tiltó rendelkezés akadályozta a hor­tobágyi földek kiosztását, augusztus 31-én Nagyiván község elöljárósága és földosztó bizottsága kidoboltatta, hogy akik földet akarnak, hétfőn reggel nyolc órára a Faluvéghalmi gulyástanyánál jelenjenek meg, mivel a kint tar­tózkodó két mérnök segítségével a faluvéghalmi és kövesházi mezőrendőri lakás között, az Áikus folyó középső elnevezésű hídtól a Debrecen—Nagyiváni útig földet osztani akarnak. A területre esett volna Faluvéghalma az erdővel és Szásztelek is erdejével együtt. Egy hónapon belül ez már a második föld­osztási kísérlet volt, amelyet csak nehezen lehetett a közfelháborodással szem­ben, különböző rendelkezések alapján megakadályozni. 11 Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei. In: A HBmL Évk. IV. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1977. 5—17. old. HBmL. XXI. 517/1. 260/1945., 208/1945., 596/1945. mb. 12 Uo. 8/1946. mb. 13 Uo. 192/1946. márc. 23. Debrecen Városi Tanács 15, 918/1946. III. Határozat, 1946. június 17., 600/1945. MF rendelet és a Hajdú vm. Földbirtokrendező Tanács Debrecen, 239, 2505/3081/1946. május 27., aug. 31. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom