A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkori települési, közlekedési és árucsereviszonyai
vizsgáljuk át, csoportosítjuk az adatokat úgy és azért, hogy érthető legyen két kelet-magyarországi nagyváros, Nagyvárad és Debrecen, valamint a környezetükben levő, hozzájuk már a középkorban is számtalan szállal kapcsolódó település települési-, közlekedési- és legfőképpen árucserehelyzete. A Berettyó-völgy középkori települési-, közlekedési- és árucsereviszonyaival azért szükséges foglalkoznunk, mert a települési rendszer, a vám- és vásárhelyek alakulása, a települések belső rendjét, formáját befolyásoló ereje, sok, máig élő hagyomány, hatás magyarázatát adhatja. Egyrészt képet alkothatunk vizsgálódásaink során a középkori falu általános települési rendjéről, a telepítést alakító, formáló földrajzi-, gazdasági- és társadalmi tényezőkről, a falu- rendszerről, illetőleg a mezővárosi fejlődésformáról. Mindezeknek a kérdéseknek a közelmúltban készültek el nagy, korszerű feldolgozásaik. Szabó István munkája a magyar falurendszer kialakulásáról tárgyunkat tekintve is fontos. Sok adatot, értékes megfigyelést tartalmaz, bár példáit nem területünkről, a Berettyó-völgyből vette.8 Hasonlóképpen Szabó István másik munkája is, ami a középkori magyar falut mutatja be, alapvetően fontos számunkra, bár adatait, példáit tekintve ez sem a Berettyó-völgyre vonatkozik.9 Még Szabó István munkáit megelőzően utalnunk kell egyrészt Mendöl Tibor általános településföldrajzára, másrészt Malcsay Ferencnek a középkori magyar települési viszonyokkal foglalkozó, összegező jellegű munkájára.10 Mindezekre az összefoglalásokra épülten vizsgáljuk meg a Berettyó-völgy középkori települési viszonyait, és igyekszünk a levonható tanulságok segítségével a közlekedés- és vele kapcsolatosan az árucsere itteni alakulásának néhány érdekes kérdését megválaszolni. A Berettyó-völgy ma nem tűnik önálló kistájnak, mint ahogy a Berettyó sem jelentős folyóvíznek. A múltszázadi folyószabályozás és ármentesítés (le- csapolás) a Berettyót szerény kis vízfolyássá fokozta le, olyan kicsivé, jelentéktelenné tette, hogy aszályos, száraz, meleg nyarakon alig van benne víz. A Berettyó szabályozásával a Sárrétet is felszámolták, a hatalmas mocsárvilág, vizes rét kiszáradt, termőfölddé alakult át. Természetes, hogy nekünk nem ezeket a mai viszonyokat kell szem előtt tartanunk, hanem a középkori állapotokat, amelyek — bár már a XVI. századtól kezdődően történtek kezdeti és csak helyi jelentőséggel bíró intézkedések a Berettyó szabályozására — végeredményben hosszú évszázadokon át, egészen a múlt század derekáig változatlanok voltak. Különben a Berettyó és a Sárrét lecsapolásának, ármentesítésének történetét igen jól ismerjük. A róla szóló nagyszerű, nemcsak a szigorúan vett vízügyi munkálatokkal foglalkozó, kétkötetes monográfia behatóan tárgyalja az eseményeket, értékeli az eredményeket és ezekből következtethetően megismerhetjük a korábbi állapotokat is.11 Ezek a korábbi állapotok, amelyek a települések kialakulása, fejlődése szempontjából rendkívül jelentősek, amelyek erőteljesen befolyásolták a közlekedés alakulását, ami viszont az árucsere egyik alapját képezi, méltán érdemelnek nagyobb figyelmet. Mielőtt a Berettyó középkori viszonyairól szólnánk, csak annyit jegyzőnk meg, hogy a Berettyó korábbi nagyságára és ebből 8 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon JC—XV. század. Bp. 1966. 9 Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 10 Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Bp. 1963.; Maksay Ferenc: A középkori falutelepülés Magyarországon. Bp. 1971. 11 Monográfia a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről. I—II. (Szerk.: Gallacz János) Nagyvárad, 1896. 6
