A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

meredekebb, így a mezőgazdasági, főleg a szántóművelés adottságai is rosszabbak.

Azt, hogy a szintmagasság a domborzat, a helység nagysága, valamint a határ művelhetősége között összefüggés áll fenn, korrelációszámítás is igazolja. Sajnos, a lejtőszöget a géppel helységenként nem számítottuk ki — a

2. táblázatban levők csupán átlagok és kézi úton végzett számítások eredményei —, így a határ legalacsonyabb és legmagasabb pontjának különbségét — „Diff” — vettük alapul. Ami pedig a határ agrártermelési feltételeit illeti, úgy gondoltuk, hogy a megfelelően jellemzi azokat a szántónak és az erdőnek az 1883. évi adókataszter alapján kiszámítható százalékos aránya az összes művelt területben. A szántó és az erdő arányát az 1883. évi adókataszter adatai alapján határoztuk meg.4 Az összefüggéseket az 1. sz. korrelációs mátrix mutatja.

1. sz. korrelációs mátrix (N = 425)

1

2

3

4

5

A tényezők megnevezése

1.

1,00

0,53-0,20-0,56

0,52

Szintmagasság (m)

2.

1,00-0,11-0,50

0,45

Szintkülönbség (m)

3.

1,00

0,14-0,19

Lakók száma 1880-ben

4.

1,00-0,87

Szántóterület aránya (%)

5.

1,00

Erdőterület aránya (%)

Amint látjuk, a szintmagasság és a szintkülönbség között az összefüggés erőssége 0,53, azaz a korrelációszámítás is igazolta, hogy a magasabban fekvő helységek határa általában tagoltabb. De azt is igazolta a korrelációszámítás, hogy a tengerszintfeletti magasság növekedésével párhuzamosan a helységek lakóinak száma csökken (r3>1=— 0,20). Bár az összefüggés erőssége alacsony, mégis, tekintve a nagy esetszámot, feltétlenül szignifikáns. Nagyon érdekes, hogy egyik oldalról a magasság, másik oldalról a szántó, valamint az erdő aránya közti összefüggés erőssége majdnem egyforma, csak éppen ellenkező előjelű, azaz a magasság növekedésével párhuzamosan a szántó aránya csökken, míg az erdőé növekszik. Bár az összefüggés csak a 140—150 m-rel kezdődő tartományban lineáris, a probléma első megközelítésében indokoltnak tűnik a lineáris regresszió egyenletének felállítása; a szintmagasság és a szántó arányának összefüggését kifejező egyenlet:

У5д —67,5 —0,127x

a szintmagasság és az erdő aránya pedig:

УбД=0,45 + 0,148х.

Ez tehát azt jelenti, hogy a szintmagasság minden 50 m-es emelkedését a szántó- területnek 6,4%-os csökkenése, az erdőterületnek pedig 7,4%-os növekedése kíséri.

Az elmondottakból érthető módon következik a szántó és az erdő aránya közötti —0,87 erősségű, tehát igen szoros negatív összefüggés. Mintha tehát e két művelési ág között feloldhatatlan ellentmondás feszülne, amit egyébként a köznapi tapasztalás is igazol: a szántóföld kiterjesztése irtás útján az erdők rovására történt, és az emberek ilyen irányú törekvéseit csupán az korlátozta,

4 A debreceni Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak és osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása. (Bihar megye). Bp. 1883.

4*

51