A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
A 4 Ny kódú, tehát szántóval nem rendelkező csoportokhoz tartozó 24 helység túlnyomó többsége (21, 87,5%), hasonlóan mint az egynyomásnál az A kategóriába esik. Ezenfelül a helységek eloszlása az egyes kategóriák között nem is kontinuus, mert, mint látjuk, а В és az E csoporthoz egy sem tartozik. Itt egy mezőváros van. A 7 Ny kódú, nyomásos művelést nem folytató 52 helység zöme (41 helység, 78,9%) megint csak az A kategóriához tartozik. Az eloszlás itt sem kontinuus, mivel a D és az E kategóriákba nem esik helység. Három mezőváros tartozik ide, közülük egy a C, kettő pedig az F kategóriába esik. Végeredményben az 1728-ban összeírt 425 helységből2 252 esik (59,3%) az A, 86 (20,2%) a B, 37 (8,7%) a C, 17 (4,0%) a D, 9 (2,1 %) az E és 24 (5,6%) az F településkategóriába. A természetföldrajzi környezet. A tengerszint feletti magasság és lejtősség Köztudott, hogy a természetföldrajzi adottságok döntő módon meghatározzák az agrártermelés viszonyait. Ilyen szemppontból számításba jön a talaj minősége, a helység határának égtáj szerinti fekvése, a mikroklíma, a tengerszint feletti magasság és a domborzat. Mi csupán a szintmagasságra nézve rendelkezünk konkrét adatokkal, a lejtési viszonyokra nézve pedig bizonyos becsléseket hajtottunk végre.3 A 2. táblázat tartalmazza az eredményeket. A táblázat első rovatában feltüntettük az egyes kategóriába tartozó helységek háztartásainak átlagos számát, valamint az 1880. évi népesség átlagát. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy az adatok csakis a népessé gszámával egybevetve kapnak valódi értelmet. A táblázat két fő tanulsággal szolgál. Az egyik az, hogy a tengerszint feletti magasság az A-tól az F kategóriáig általában csökken, ami tehát azt jelenti, hogy a kisebb falvak rendszerint magasabban fekszenek, mint a nagyobbak. A másik tanulság, hogy a lejtőszög szoros összefüggésben van a szintmagassággal, következésképp a magasabban fekvő kisebb helységekben a határ 2 Az összeírásban több helységet együtt írtak össze. Hogy ne veszítsünk információt, ezeket a gépi feldolgozáshoz szétválasztottuk, mégpedig úgy, hogy az 1784/87. évi census adatainak megfelelő arányban osztottuk el az összes feltüntetett háztartást, a szántót és a rétet az egyes helységek között. Nagyváradot viszont összevontuk Váradolaszival, mivel később összeolvadtak. 3 Eljárásunkat id. cikkünkben már ismertettük, itt a lényegét foglaljuk össze. Minden helység három magassági adatát vittük fel az adathordozóra: az átlagos szintmagasságot, valamint a határ legalacsonyabb és legmagasabb pontjának magasságát. Ez utóbbi kettőt a falu középpontjától számított 2^-2,5 km sugarú körön belül mértük. A gép kiszámította a két pont magasságának különbségét („Difi"), és ezt vetettük össze a helység határának rádiuszával. így kaptuk meg a százalékban kifejezett lejtőszöget. A számítás menete: 1. A kh-ban megadott összes művelt terület átalakítása hektárrá: Ich X 0,575; 2. A helység rádiuszának kiszámítása azr= képlet alapján; 3. A lejtőszög kifejezése százalékban a -------------- képlettel. Mint id. cikkünkben is hangsúlyoztuk, az eljárás alapját két olyan feltevés képezi, mely a valóságban szinte soha sem teljesül: a helységek határa köralakú; a határ legalacsonyabb és legmagasabb pontja a rádiusz két végpontjába esik. Mindezek mellett az sem elhanyagolható körülmény, hogy mi a XIX. századi helységhatárt vettük alapul, ami nyilvánvalóan nem minden esetben egyezik meg az 1728-as határral. Mindazonáltal a kapott eredmények igen jól összevágnak más adatokkal, sőt a helységek határának az összeírásban található domborzati leírásával is. Erre későbbiekben visszatérünk. 4 Évkönyv VI. 49
