A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)
helyi társadalmi környezet az egyének számára magát a társadalmat jelenti.7 A tanya — mint település — sajátos magatartást alakított ki. A lakásviszonyokon a meglevő lakások színvonalát, ellátottságát és méreteit értjük. A földreform után „a kisparaszt házak a kiosztott földeken gombamódra épülnek, sokkal több épül, mint ahogy a hároméves terv programja előírja... Nincs hatalom, ami a parasztság élniakarását, építési szándékát megakadályozhatná... Ezek a házak azonban... a régi parasztházakhoz hasonlóan egészségtelenek, sötétek.”8 Rácz Pál békési földhözjuttatott 1947 decemberében írta le ezeket a sorokat, amelyek az országos helyzetet is pontosan jellemzik. Darvas József 1948 telén, mint építésügyi miniszter, állapította meg: „A falutól messze eső, földjükre kijárni nem tudó újgazdák ott kint tákoltak össze maguknak valamiféle lakóházat. Ezeknek a házaknak az építésénél a legelemibb egészségügyi feltételeket sem vették figyelembe, rossz kalyibákhoz, sárkunyhókhoz használták fel a sokkal jobb házak építéséhez is alkalmas értékes anyagokat.”9 A felszabadulás után közvetlenül épített halápi tanyákra „... nem sok gondot fordítottak. Külsőre ezek a lakóházak nem sokban különböztek a korszerűtlen, szűk kis tanyai viskóktól, rendszerint egy kis szobából és egy konyhából állottak.”10 Az első, az alapító termelőszövetkezetek tagjai elhanyagolt, rossz állapotban levő tanyákban húzódtak meg. Elarmincnégy debreceni szövetkezet 197 tanyát használt lakó- és gazdasági épületnek. Az épületek vályog, illetve vertfallal rendelkeztek, a tetőzet cserépből, nádból és szalmából került ki. Az egy család lakásaként szolgáló szoba alapterülete 8—16 m2-re rúgott, az épület magassága 2—3 méter. Mielőtt a termelőszövetkezeti csoportok tagságának lakásviszonyait szemügyre vennénk, röviden összegezzük az 1949. évi népszámlálás alapján a mező- gazdaságban dolgozó egyes kategóriák lakáshelyzetét. A lakás tulajdonosának, bérlőjének, stb. társadalmi rétegződését összesen 14 kategóriával jellemezték, de ezekben nem szerepel tszcs-tag, ezért a mezőgazdaság területén dolgozók csoportjaiból azokat választottuk ki, amelyek legközelebb állnak az 1948— 1952-es évek tsz-tagságához.11 A lakás tulajdonosának, bérlőjének társadalmi rétegződése Jelenlévők száma 1 helység szobás 2 szobás 3 és ennél több szobás Szobák száma 100 szobára jutó jelenlevő napszámos 4 701 18 1057 107 8 1301 356 0—10 kh. birtokos, bérlő 13 398 29 2793 341 30 3607 368 10—24 kh birtokos,bérlő 7 515 3 1234 255 26 1840 408 7 Szociológia. I. k. (Szerk.: Lick József) Bp. 1973. 153. old. 8 Rácz Pál: Felépült a ház. Békési földhözjuttatott levele. Válasz 1948. II. „Számtalan újságcikk foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen legyen az új parasztház, pályázatokat írtak ki. Megjelent a „Korszerű parasztház” c. könyv, ennek alapján 30—40 000. forint kell egy ház felépítéséhez”. A parasztoknak nincs ennyi pénzük. 9 Darvas Józsefet idézi Mocsár Gábor—Taar Ferenc: Tanyavilág — bomlóvilág. Bp. 1964. 65. old. 10 Mocsár G.—Taar F.: i. m. 77. old. 11 1949. évi népszámlálás 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények. Bp. 1950. 157. old. „A debreceni határban 1955-ben összeírt 3207 lakásban 14325 lélek lakott.. . a lakások 80,4%-a egyszobás volt, 4%-a pedig egyetlen helységből állt...”. Mocsár G.—Taar F.: i. m. 64. old. 194
