A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)
A TERMELŐSZÖVETKEZETI PARASZTSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI DEBRECENBEN (1948—1952) Gazdag István A termelőszövetkezetek történeti fejlődésének komplex vizsgálata szükségessé teszi az üzemi, termelési, politikai, kulturális struktúrák feltárása mellett az életkörülmények, az életmód kutatását is. A szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy ennek a területnek a kutatása elmaradt, jóllehet az ötvenes évek második felében néhány néprajzi tanulmány figyelemreméltó szempontokat vetett fel a termelőszövetkezeti parasztság életmód kutatásával kapcsolatban. Kardos László „Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról (Szentgyörgy-puszta)” c. kitűnő tanulmánya szakmai és módszertani szempontból is példaként szolgálhat. Feltétlen meg kell említeni Dankó Imre: A pusztaturpásztói tanyaközpont élete c. dolgozatát, amelyben a szerző a tsz-tagság ruházatában, étkezésében és a házuk berendezésében kibontakozó változásokról ad ismertetést.1 2 Külön kell szólnunk a szakma kiválóságainak tollából megjelent „A változó falu” c. tanulmánykötetről, amely a falu átalakulásának valamennyi fontos területét érinti (Demográfia, településtörténet, gazdasági élet, életszínvonal, jövedelem és fogyasztás, lakásviszonyok, kultúra és oktatás, társadalom és gondolkodásmód). A kötet jellegéből adódóan a tanulmányok összefoglalásra törekedtek, adataikat elsősorban a hatvanas évekből vették, így az általunk vizsgált korszakot és témákat csak érintették.3 Sajnos, hogy a kisebb-nagyobb lélegzetű tsz-történeti feldolgozások az életkörülmények alakulásának kutatására kevés figyelmet fordítottak. A termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeit tekintve igen heterogén. A családoknak az életmódját rövidebb-hosszabb időre a szövetkezetbe való belépés előtti állapota határozta meg: a gazdaság helyzete (állatállomány, munkaeszközök, bevitt föld mennyisége, terménykészlet, lakás- körülmények, ruházat állapota, élelmiszertartalék, stb.), a gazdálkodási ismeretek, a család ipari keresőinek száma, stb. A munkakörülményeket már a földterület minősége, öntözhetősége, úthoz-vasúthoz való közelsége, a szövetkezeti vezetés színvonala, a vállalatokkal kialakított viszony és nem utolsó sorban az irányító szervekkel való kapcsolat meghatározta. Parasztságunk tehát szinte rétegenként, de sok esetben családonként eltérő 1 Kardos László: Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról. (Szentgyörgy-puszta). Ethnográphia. 1955.255—344. old. 2 Dankó Imre: A pusztaturpásztói tanyaközpont élete. Ethnográphia, 1955. 471—481. old. 3 Változó falu. (Szerk.: Kulcsár Viktor) Bp. 1976. 191
