A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1693-1848

különösebben említendők a hortobágyi híd, és a város háza, mik szinte nagy részt kölcsönzött pénzzel hajtattak végre, nem lévén a városnak elegendő jövedelme.”77

Mindent egybevetve tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Debrecen városgazdálkodásának hagyományos elemeivel nem volt képes biztosítani kiadásainak a pénzügyi fedezetét. Új gazdasági erőforrásokat pedig nem tudott megnyitni, mert a felvett hitelekkel elsősorban feudális privilégiumainak a bástyáit erősítgette, a polgári benefíciumokat táplálta s így a gazdasági erejéből városiasodásának távlatokba mutató modernizálására csak elenyészően keveset tudott fordítani. Ennek a pénzügyi gazdálkodásnak természetes következménye az lett, hogy a következő társadalmi formációba sokkal inkább adósságot, mintsem a tőkés termelés és gazdálkodás szükségleteihez mért vagyont örökített át. Tudjuk azonban, hogy a városi fejlődésnek ez az iránya nemcsak Debrecenre jellemző,78 lehetőségeit döntően az országos gazdaságpolitika határozta meg.

The credit operations in Debrecen between 1693 and 1848 by István Rácz

Credits played an important role in the economy of Debrecen in the late feudal period. First of all the town raised larger loans, but lent some smaller ones at the same time. The author describes the credit operations of Debrecen between 1693 and 1848. According to his estimations the town borrowed a hundred thous and forints by the 1760-ies, this amount was doubled by the turn of the 19th century, whereas at the time of the Reform Era the debt amounted to 600 thousand “Rénes” forints. The loans were raised against a usual 6 pc. interest, so the town’s balance was burdened by a gradually growing liability. In the Reform Era the sum of interest exceeded 30 thousand “Rénes” forints, and consumed a quarter of the town’s annual income. The town raised money both from individuals and the Church. The first were mainly country land-owners, the latter included the local Calvinist College, and the Bishops of Eger and Nagyvárad. These credits served various purposes in Debrecen. As early as 1693 the sum of 20 thousand forints was paid for the charter of marketing rights, later different governement loans and taxes took away the money. The town paid the lease for pastures with the loans; in the case of elemental calamities like fire or plague loans had to be again, the great constructions in the Reform Era including the drainage system, Town Hall and bath were undertaken with this financial help as well. Debrecen did not have enough money to pay back, so by the end of the Reform Era ran into serious debts, that was inherited by the capitalist development, too.

77 Balásházy János: i. m. 11. old.

78 Ungár László: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századok, 1935.; Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. Történelmi Szemle, 1958. 1—2. sz. Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII—XVIII. században. Bp. 1965.; Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a 18. század első felében. Tanulmányok Budapest múltjából XII. Bp. 1959. 139—166.; Kállay /.: Szab. kir. városok... i. m.; Vő.: Székesfehérvár hitelügyletei a 18. század második felében. Fejér megyei történeti évkönyv 6. Székesfehérvár, 1972. 27—35.; Tóth Tibor: Hitelezők és adósok (A kölcsönforgalom kérdéséhez Somogybán 1756—1812.) Történelmi statisztikai füzetek. Bp. 1979.

188