A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1693-1848

Sámuel Bihar megye főispánja 40 ezer,42 1838—42-ben Borbély Gábor özvegye 58 ezer,43 1847-ben gróf Dégenfeld Imre 18 ezer forintot hitelezett.44 De a nagybirtokosok között is Debrecen elsőszámú hitelezője — ez már az eddigi adatokból is kiderült — az 1760—1782 közötti években Erdőtelekről gróf Buttler Gábor földbirtokos volt, aki 1777-ben egyszerre 43 ezer Ft-os tőkét is képes volt Debrecen város megbízottainak átadni.45 Hasonlóképpen a na­gyobb hitelezők közé sorolható a tiszaroffi Borbély család is: 1748—58-ban Borbély Mihály és neje, majd 1838—42-ben Borbély Gábor és neje együttesen 88 ezer Ft-ot adott át a város kasszájába különböző időtartamra.46 így kézen­fekvőnek látszik azt a következtetést is levonni, hogy vidéken a magánhitele­zők között Debrecen legjelentősebb hitelközpontja Erdőtelek és Tiszaroíf volt. Debrecen — mint láttuk — nemcsak másoktól hitelezett, hanem a sajátjá­ból kölcsönöket is nyújtott. Ez utóbbi jóval kisebb volumenű volt s nagyobb tételei miatt az utókor számára is viszonylag áttekinthetőbb. Kölcsöneinek két főirányát tudjuk megkülönböztetni: az államnak és magánosoknak nyújtott kölcsönt. Debrecennél államkölcsön igényével II. Rákóczi Ferenc kuruc állama és később a Habsburg-birodalom kormányzata egyaránt jelentkezett. Rákó­czit a szabadságharc hadikiadásai késztették hitelezésre. A debreceniek utóla­gos számvetése szerint a város a szabadságharc folyamán 29 406 Ft-ot fizetett a kurucoknak.47 A Habsburgok államkölcsön indítékait keresve pedig röviden arra kell utalni, hogy Mária Terézia örökösödési háborúiban a magyar kamara nagyon eladósodott, ennek összege már az 1750-es években 3—4 millió között mozgott. A kamara ebből a súlyos pénzügyi válságból úgy akart kilábolni, hogy a magánosoktól felvett kölcsönök és a kincstári birtokok zálogba vetése mellett a városokra is kölcsönfizetési kötelezettséget rótt ki. Debrecenre sűrű egymásutánban az összes magyar város közül a legmagasabb államkölcsön­összeg jutott:48 A XIX. században ezekhez hasonló államkölcsön-ügyletekkel már nem találkozunk a város történetében. A XVIII. századi kölcsönök azonban súlyos tehertételei voltak, bár ezek közül a Habsburgoknak nyújtott segélyt az egyko- rúak nem érezték kényszerkölcsönöknek, hiszen olykor még felülfizetés is elő­Év Összeg ezer Ft-ban 1758 25 1760 70 1762 35 1779 37,5 1782 5 1795 37 Összesen: 209,5 42 Uo. No. 544. 43 Uo. No. 907., 916., 930., 942., 946., 947. 44 Uo. No. 989. 45 Uo. No. 411. 46 Uo. No. 283., 309., 317—320., 325-, 339., 907., 916., 930., 942., 946., 947. 47 Balogh István: Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczi szabadságharc alatt. Db. 1935. 14—15. old. 48 Herczegh József: A magyar kincstár háborús hitelműveletei Grassalkovich kamaraelnöksége idején. Századok, 1923—24. 439. s köv. old.; 464—465. old.; IV. A. 1013/I/a. 122. (1807/08 év­kör.); IV. A. 1013/P/2. No. 499. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom