A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1693-1848

DEBRECEN VÁROS HITELÜGYLETEI 1693—1848 Rácz István

I. A számszerű adatok tükrében

Az önálló gazdálkodást folytató Debrecen város hitelügyletei statisztikailag is érzékelhető nagyságrendben 1693-tól tűnnek a kutató szeme elé. Zoltai Lajos, Debrecen történetének egyik alapos és szorgalmas búvárlója, a városi számadásokban a korábbi időkben nyomát sem találta a hitelfolyósításoknak.1 Ezek tehát lényegében a feudalizmus korszakában egybeesnek a szabad királyi városi jogállás időszakával. Azonban időben bármennyire is kapcsolódnak a szabad királyi privilégium periódusához, mégsem önmagában véve a kiváltságolás, hanem az általános országos történeti körülmények alakulása következményeként értékelhetők. A többi magyar városban is ekkortájt éledeznek a pénzforgalom hasonló jellegű, távolabbi perspektívát is sejtető jelenségei, olyanokban is, amelyek már évszázadokkal előbb nyertek városi szabadalmakat. Az 1693. évi kiváltság azonban közvetve Debrecenben is elősegítette a város hitelforgalmának a kibontakozását, mert gazdálkodási rendszerében egyrészt a tőkeképződést fékező feudális elemek megmerevedéséhez járult hozzá, másrészt a hitelképességéhez igazán ezáltal nyert tulajdonjogi-anyagi fedezetet.

A város hitelügyleteiről az alábbi táblázat tájékoztat.2 A számsorok jobb megértéséhez két előzetes megjegyzés kívánkozik. A közölt összegek itt és a későbbi elemzéseknél rénes forintra vonatkoznak, tehát szükség szerint más pénznemeket is átszámítottam; a rovatok kitöltetlen részei nem a hitelélet átmeneti szünetelése, hanem az adatok hiánya miatt maradtak üresen.

1 Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662—1692. Magyar Gazdaság- történeti Szemle, 1904.44—45., 117—140., 260—295. old.

2 HBmL. IV. A. 1013/I/a. 121., 122.

171