A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe"
zásra igen komoly veszedelmet jelent. Főszolgabíró uram közbenjárását kérem az alispán úrhoz ebben az ügyben. Méltóztassék ennek érdekében az alispán úrnak pár szót szólani.” Itt már az új borítóval és Gyulán, a Dobay János könyvnyomdájában nyomott lappéldányról van szó. Szerkesztőség Biharugrán, Kiadóhivatal Gyula, Városház u. 7., felelős szerkesztő és kiadó Szabó Pál. Elfogyott Barsi Dénes pénze, türelme és egyre erélyesebb hangú írásai miatt veszélybe került a lap.14 Szabó Pál kénytelen volt egyedül tovább küzdeni. Az engedély nélkül nem terjeszthető, de 1936 márciusában kinyomott II. évfolyam 2. szám szerkesztői ugyan még Barsi Dénes és Szabó Pál, de már a budapesti szerkesztőség Pro- hászka O. u. 8. szám alatt és Muhoray Elemér is mint budapesti szerkesztő szerepel. A változást így indokolja a szerkesztőségi tájékoztató a lap borítójának belső oldalán :15 „Külsőségekben is új igények jelentkeztek a Kelet Népével szemben a rohamosan növekvő táborban. A Kelet Népe célkitűzését fölvázoltuk a beköszöntőben, s az eleven élet dinamikus voltának megfelelően folyóiratunk minden új száma a régiek kiteljesedésével örökös újabb célkitűzések felvetődését hozta... Ezért öltöztettük jelentősebb köntösbe változatlanul egyszándékú mondanivalónkat. így inkább föl kell figyelniök azoknak is, akik elhevertek a közöny alatt, s azoknak is, akik csak szalonruhában hajlandók megismerni az embert.” Ugyanakkor a szerkesztő a hátsó lapon arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiadóhivatal átszervezése miatt a februári szám kimaradt, de az előfizetők nem károsodnak, mert tizenkét számot kapnak az 1936-os esztendőben is. A megjelenésre, terjesztésre vonatkozó engedély még a régebbi szerkezetre vonatkozóan, 1934. május 4-én kelt, de már tulajdonképpen a változott körülményeket fedezte.16 Bihar vármegye alispánja Szabó Pál bejelentése folytán, mely szerint felelős szerkesztésében, Adler József berettyóújfalui könyvnyomdájában „Kelet Népe” kizárólag szépirodalmi, havonta egyszer megjelenő íapot indít berettyóújfalui terjesztési központtal, véghatározatát a következő meg- okolással hozta meg 1936. május hó 4-én: „A m. kir. miniszterelnökség sajtóosztálya 1354/1936. M. E. III. sz. rendeletével a sajtótermék megjelentetését engedélyezte, a terjesztés tudomásulvételének akadálya fel nem merült. Erről Szabó Pál biharugrai lakost, a debreceni kir. ügyészséget, a m. kir. pénzügyminisztériumi számvevőség központi csoportját értesítem azzal, hogy véghatározatom ellen a kézbesítés napját követő naptól számított 15 nap alatt a m. kir. Belügyminiszter úrhoz címzett és hivatalomban előterjesztendő fellebbezéssel lehet élni.” Különben Nadányi János Bihar vármegye alispánja, aki a költő Nadányi Zoltánnak, Bihar vármegye főlevéltárosának édes testvére volt, több ízben sokat segített. Művészet és irodalom iránti vonzalmának, családi kapcsolatain túl is, nem egyszer tanújelét adta. Most is elnézte, hogy nem a kiadott engedélynek megfelelően Berettyóújfaluban, hanem Gyulán jelenik meg a Kelet Népe, amelynek anyagi alapját Szabó Pál egyéb irodalmi tevékenysége és akkor jól működő biharugrai méhészete fedezte.17 Az 1936 májusában megjelenő II. év14 Czine Mihály: Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1971. 148—157. old. 15 Kelet Népe, 1936. március. II. évf. 2. sz. 16 HBmL. IV. B. 404/a. 580/1940. Dr. Nadányi János alispán véghatározata Szabó Pál író, biharugrai lakos bejelentésére, mely szerint felelős szerkesztésében Adler József berettyóújfalui könyvnyomdában „Kelet Népe” címmel kizárólag szépirodalmi jellegű, havonta egyszer megjelenő lapot indít, Berettyóújfalu terjesztési központtal. Berettyóújfalu, 1936. május. 4. 144
