A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe"

vő kiadóhivatalból. A Komódi és Vidéke 1933. november 5-e és 1935. június 30-a között közel két éven át összesen 88 számban jelent meg. Megjelenését nem a bihari írók szervezték és kezdeményezték, hanem a lap vonzotta magához az írókat, ezért vált irodalmilag is jelentőssé.2 A bihari népi írók közül elsősorban Szabó Pál és Sinka István odakapcsolódása fontos, de Nadányi Zoltán írói tevékenysége is jelentős. A megszűnő Komádi és Vidéke c. lap, amely eddig biztosította, illetőleg érlelte az írói kibontakozást, megszűnésével lehetővé tette a már régebben dédelgetett KELET NÉPE „merész tervei’’-пек megvalósítását. Barsi Dénes és Szabó Pál közösen indították a lapot, s bár a szerkesztői munkában nem, de már az indulásnál ott találjuk Sinka Istvánt is az alkotó közreműködők között, amiről az író, Szabó Pál 70. születésnapján összegyűltek között Czine Mihály is megemlékezik.3 Bata Imre viszont határozottan állítja, hogy: „A Komádi és Vidéke című helyi orgánumot alakítják át, s csinálják meg a Kelet Népét. Takács Ferenc, az írogató másodjegyző a megyei villámok hárító- ja; Barsi Dénes a lapba hozza felesége hozományát. Sinka István is csatlakozik a kisded csoporthoz. Szabó Pál a lelke e vállalkozásnak. A társak között ő az országos ember, s nem fél az anyagi felelősségtől sem. A folyóirat ugyan hamarosan a Kisgazda-Párt égisze alá kerül, s Féja Géza lesz a szerkesztője. Beolvad a Kelet Népébe a Válasz is 1938-ban, de Szabó Pálé az anyagi felelősség, s ő adja át a lap nélkül maradt Móricz Zsigmondiak, mikor barátai unszolására megvásárolja Mezőfi Vilmos hetilapját, s „Szabad Szó”-t.”4 A szépirodami, társadalomtudományi és kritikai folyóirat a Válasz-hoz hasonlóan a „népi írók” orgánuma volt, „de kisebb szociográfiai érdeklődése inkább irodalmi folyóirattá tette.”5

Mi indította Szabó Pált a lap létrehozására, vállalva annak minden anyagi kockázatát, sőt a hatóságokkal való hadakozást is? Erre vonatkozóan Kiss Tamást idézzük, aki az íróval való korábbi beszélgetése alapján ad választ erre a „fogós” kérdésre.6 Az az érzésem, hogy túl sokat forgolódtál az írás határ- területein. A lapszerkesztésre gondolok, a közéletre, a politikára. Helyes volt?”

„Mint író láttam, hogy a parasztsághoz nem jut el a könyv. Szakadás van a könyv és a parasztság között. Ezt az újságnak, a folyóiratnak kell kitöltenie. Ezért vállaltam a szerkesztést, nem gondolva, hogy ez nemcsak jóakarat dolga. Hanem a mindenkori hatalmi tényezőktől függ, legalább annyira, mint az olvasóktól. Egy nagy nevelőmunkának kellett volna tulajdonképpen ezt megelőzni, mert hiszen a napi sajtó is annyira hitelét vesztette a parasztság előtt.”

Szabó Pál nagyot vállalt, amikor mint népi író a Komádi és Vidéke megszüntetésével Barsi Dénes közreműködésével vállalkozott a Kelet Népe létrehozására. Ma Pesten él (Adler) Acs József, aki a harmincas években mint berettyóújfalui nyomdász, kiadóként is támogatta a kezdeményezést. Az első számokat az О nyomdájában nyomták Berettyóújfaluban, amiről Szabó Pál is megemlékezik a Nyugtalan élet c. önéletrajzi regényében.7 8 „A Kelet Népérő] van szó, az első folyóiratról Magyarországon, amelyet a népből szerkesztenek és írnak, s ez igen fontos tényező”. Az egykori nyomdász túlélte az írót, aki egy újsághírre

2 Vö.: Bakó Endre: Pályakezdés Biharban. Alföld, 1976. 12. sz. 59. old.

3 Czine Mihály: Emlékek. Alföld, 1976. 12. sz. 4. old.

4 Bata Imre: A felszabadult falu írója. Alföld, 1976. 12. sz. 46. old.

5 Magyar irodalmi lexikon. A—K. (Főszerk.: Benedek Marcell) Bp. 1963. 616. old.

6 Kiss Tamás: Látogatóban Biharugrán. Régi beszélgetések Szabó Pállal az írásról, hitről, politikáról. Alföld, 1971.4. sz. 58—61. old.

8 Pálfi G. István: A Kelet Népe bölcsőjénél. Alföld, 1976. 12. sz. 61—62. old.

140