A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
természetesen nem azt jelenti, hogy a hozzájuk tartozó helységek mindegyike is ide esik. Ilyen irányú vizsgálatot nem végeztünk, de nagyon valószínű, hogy bármelyik osztályozási vidékről legyen is szó, helységeinek csupán 2/3 része „szabályos” viselkedésű, a többi „szabálytalan”, tehát kiesik az övezetből. A tábla adatai elég jó egyezést mutatnak a korrelációs diagrammal. Láthatjuk például, hogy az egy helységre eső háztartások, ill. lakók száma egyenletesen emelkedik a regresszió egyenese mentén. Ahol viszont eltérés van, mint pl. az élesdi/1 osztályozási vidéknél, ott könnyű a magyarázatot megtalálni. Az osztályozási vidék közép és magas dombvidékein ugyanis csak kis falvak találhatók, viszont a Sebes Körös mentén elterülő síkságon négy 44—128 háztartást számláló helység van: Kisjenő, Mezőtelegd, Pusztaújlak, Örvénd. Kihagyva őket a számításból a háztartások átlagos száma 18-ra csökken, ilyenformán az osztályozási vidék elég jól beleilleszkedik a sorba. A lakosság száma szempontjából a két tenkei osztályozási vidék sem azt a helyet foglalja el, amit elvárna az ember. Külön vizsgálatot igényelne, hogy miért ilyen kicsinyek az ide tartozó helységek, holott a többi tényező szempontjából semmivel sincsenek rosszabb helyzetben, mint a korrelációs diagramon közelükben elhelyezkedő osztályozási vidékek. Annyi bizonyos, hogy a lakosságszám szempontjából az I. és a III. térnegyedbe eső osztályozási vidékek között a különbség óriási: ott a háztartások átlagos száma 14, itt 80. Hasonlóan jó egyezést mutat a szintmagasság is a korrelációs táblán való elhelyezkedéssel. Az I. térnegyedbe eső osztályozási vidékek átlagos szintmagassága 251 m, a III. térnegyedben 107 m. A IV. térnegyedbe eső és közbülső helyzetet elfoglaló székelyhídi/2, nagykállói/1 és margitai/1 osztályozási vidékek (10, 11, 12. sorszám) átlagos szintmagassága 149 m. Láthatjuk tehát, hogy a Tj/fő és a szántó/háztartás alapján felállított két dimenziós regressziós modell egész jól funkcionál. Természetes, hogy ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy most már megoldottuk a természetföldrajzi, az agrártermelési, a települési és népesedési viszonyok összefüggéseinek rendkívül bonyolult kérdését. Három eredményt azonban — úgy hisszük — mindenképpen elkönyvelhetünk: 1. megfelelő szemléltető eszközt kaptunk ahhoz, hogy az óriási adathalmazt valamiképpen rendezhessük, áttekinthessük és többé-ke- vésbé értelmezhessük, 2. e tapasztalatok alapján mindenképpen nagyobbá vált annak reménye, hogy a többdimenziós elemzés még jobb eredményeket fog hozni, sőt talán a táji elhatároláshoz is elvezet, 3. az eljárás újfent bebizonyította, hogy az 1728-as összeírás adatai, ha abszolút értelemben nem is, de arányaikat és viszonylataikat tekintve feltétlenül a valóságot tükrözik. The computer analysis of the 1728 census in Bihar Country by Géza Perjés The author first introduces the principles of grouping what had been done by the computer, then he grives the number and main numerical characteristics of the settlements groupes according to size and method of cultivation. Having reconstructed the geographical characteristics of each group on the basis of late 19th century agrarian censes and cartographical data, the results were then compared to the respective data of the 1728 census, and surprising similarities were found. The computer calculated the paired correlation of about 80 factors, and found significant connections between, among other things, the height above sea level, the size of settlements, the ratio of wood and arable land, the quality of soil, etc. When calculating the frequency of different kinds of corn grown in each settlement they found that wheat occured in 90 pc., rye in 8 pc., barley in 12 pc., and oats in 109
