A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

20. tábla Elkerítéses, tuguriás és irtásfalvak Helységenként Szint Tj/kh 1728 Köböl ház­tartás kh/fő Művelési forma Hely­ség háztar- tás fo magas­ság (m) összes művelt szem gabona­hozam b'any <%> szántó szántó hányad Elkerítéses 1 Ny 85 10,6 501 251 1,59 0,99 2,39 1 83,5 2,70 1,29 2 Ny 12 14,3 427 214 1,95 1,27 2,55 100,0 2,44 1,26 7 Ny 3 6,3 450 249 1,82 1,31 2,75 33,3 4,00 1,59 Összes, M 100 11,0 491 247 1,64 1,13 2,42 84,0 2,71 1,30 T uguriás 1 Ny 1 13 10,0 1 336 270 1,19 0,69 2,57 76,1 2,29 1,33 4 Ny 3 8,3 474 311 0,79 0,30 — 66,7 — 1,80 7 Ny 18 8,2 421 289 1,24 0,69 2,35 77,8 2,10 1,34 Összes, M 1 34 8,9 393 284 1,18 0,66 2,42 76,5 2,18 1,37 Irtásfalvak 1 Ny 1 15,0 1763 367 0,53 0,24 2,00 0,0 0,46 0,78 2 Ny 9 20,4 483 169 1,89 1,44 2,67 14,3 4,43 2,02 3 Ny 1 16,1 530 196 1,63 3,33 3,00 0,0 3,82 1,82 4 Ny 5 9,8 174 204 1,45 1,76 — 40,0 1,69 1,66 7 Ny 5 14,8 767 205 1,87 1,52 3,00 80,0 1,83 1,50 Összes, M 21 16,1 540 197 1,70 1,57 2,75 36,4 2,97 1,66 Irtásfalvak. A bihari irtásfalvak nem új települések, azaz nem úgy kelet­keztek, hogy valamilyen távoli vidékről idejött emberek egy erdőrészt kiirtva, új falut építettek volna. Olyan falvakról van szó, melyek lakói valamilyen ok­nál fogva elhagyták régi falujukat, s valahol a közelben kiirtva az erdőt, felépí­tették házaikat, miközben gyakran a régi falu belső telkeinek művelésével sem hagytak fel, ahol is rendszerint kukoricát termeltek.47 Az irtásfalvak főbb jellemzőit a 20. tábla tartalmazza. Az összefüggések két dimenziós elemzése és ábrázolása Az eddigiek folyamán meggyőződhettünk arról, hogy a természetföldrajzi, agrártermelési, települési és népesedési adatok között határozott összefüggések mutatkoznak, származzanak azok 1728-ból, vagy 1883-ból. Az ilyesfajta több tényezős összefüggések elemzésére a matematikai statisztika igen finom mód­szerekkel rendelkezik. Magunk részéről mi is folytatunk ilyen kísérleteket, és úgy tűnik, hogy a táji elhatárolás, azaz az agrártörténet és a népesedéstörténet egyik legsúlyosabb kérdésének megoldásához hozzá tudunk majd járulni, még­pedig cluster-analízis segítségével. A cluster-analízis a szóban forgó tényezők 47 Poklostelek: „Huius loci incolae antiqua Possesionis sua locum deserentes intra Sylvas se recepe­runt, domunculasque ibidem erescerunt”. Ugyanígy tettek Sárszeg lakói, a Gyepes patak menti erdőkbe költözvén; — Dédánál is úgy szól a beírás, hogy a falut elhagyták lakói és mezőkön és erdőkben tanyáznak és telki földjeiket igásállatok hiányában nem művelik. Fekete Tóton a régi telkeken kukoricát termelnek és az újonnan nyert irtásföldeken laknak; Genyéte; „Huius loci incolae pagi deserentes intra sylvas se collocant Domunculas et tuguriola erexerunt, fundos suos antiquos turcico tritico, cabane imo inseminari solent.” 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom