A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
54,8%-uk szenved gabonahiányban, holott az arány az egész egynyomásos populációban 73,0%. Érdekes viszont, hogy 1728-ban kevesebb szántó jut egy háztartásra, mint a többi egynyomásos helységben. A következő az elkerítéses művelést folytató csoport 85 helységgel. Láthatjuk, az ide tartozó helységek kicsik, magasan fekszenek, kataszteri tisztajövedelmük és szemhozamuk alacsony, 83,5%-uknál pedig a termés nem fedezi a gabonaszükségletet. Érdekes képet mutat eloszlásuk a tenkei és a belényesi becslőjárásokban, ahova a 85 elkerítéses művelést folytató helységekből 71 esik (83,5%): 1 Ny 130 Becslőjárás Oszt. v. kódú helységek száma száma aránya (%) Tenkei 1 25 12 48,0 Tenkei 2 11 7 63,6 Belényesi 1 26 21 80,8 Belényesi 2 44 31 70,5 Összesen 106 71 67,0 A tizenegy 108-as kódú helység jellegét — ahol tehát azt jegyezték fel az összeírok, hogy kevés a szántó — nehezen lehetne meghatározni; egyrészt azért mert kivéve az alföldi részeket, szinte a megye egész területén szét vannak szórva.38 Másrészt nehéz lenne adataiban valamilyen egyértelmű tendenciát találni. Egy viszont nagyon érdekes: míg 1728-ban az idetartozó helységek háztartásainak átlaga 34%-kal múlja felül az összes egynyomásos helység átlagát, addig 1880-ban 17%-al maradnak alatta. A négy „egyéb” jelzésű helység között 160-as kóddal ott van Csarnóháza, mely irtásfalu, a 109-es kódú Szerep, melynek kódja az utolsó pozícióban azért kapott 9-est, mert határát állandóan rombolja az árvíz, amint erről már a 18. jegyzetben említést tettünk; végül ide tartozik két 120-as kódú helység: Torda és Nagy Rábé, ahol parlagoló egynyomásás művelést folytatnak.39 A „tuguriás” művelés. Az 1728-as összeírást megelőző, a kancellária és a helytartótanács között folytatott levelezésben van egy irat 1726 márciusából, mely az összeírás „módjával” (Modus conscribendi) foglalkozik. Ebben az áll, hogy összeírandók a „tugurián” vagy „szálláson” élő külterületi lakosok és a belterületen élő, de tugurián gazdálkodó személyek.40 38 Alsó Kimpány és Kakasd a tenkei 2, Rontó, Szentelek, és Tasádfő a nagyváradi 2, Kákád az ér- melléki 2, Almás a margitai 2, Izsópallaga, Kőallya és Kisújfalu az élesdi 1, végül pedig Sólyom a belényesi 2 osztályozási vidéken van. 39 Tordánál olvashatjuk: „Terras suas annos 6—7 promiscue per modum 1 calcaturae usuant”; — Nagy Rábánál: „Terras suas possessio haec per annos 6—7 promiscue per modum unius calcaturae usuat”. 40 „Quia vero nonnullorum comitatuum plerisque locis etiam extra oppida vel possessiones, quae vel quas incolerent et inhabiterent, darentur, eorundem tuguria szállás nominata, in quibus hyeme ac aestate plurium incolarum pro continuo residerent, ac tam in oppidum vel pagum, quam etiam penes tuguria seminaturas et falcaturas exercerent, pecoraque et pecudes alerent et ad satificandum intertenerent, quare etiam in et ad talia tuguria habiti fundi et facultates si et in quantum non fuissent alibi conscriptae, secundum Idaeam seu rubricas conscriptionis, una cum ibidem degentibus investigentur et conscribantur”. OL. Kanc. Lt. Cone. Exp. 1726—28. No. 25. 1726. március 102
