A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra
A KÉT FORRADALOM NÉHÁNY KÉRDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BALMAZÚJVÁROSRA 1918—1919 Ónosi László A polgári demokratikus forradalom idején a község a megye egyik legforradalmibb települése Mint ahogyan országosan, úgy a megyében is új szakasz kezdetét jelentette az 1918-as „őszirózsás forradalom” az ipari és mezőgazdasági proletártömegek harcában, osztályharcos küzdelmeiben. Felerősödött a harc a háború, a monarchia ellen, a béke és a munkás-paraszt hatalom megteremtése, a köztársaság megteremtése mellett. Ezzel együtt és egy időben a harci célok, a napi politikai küzdelmek között ott volt a földkérdés rendezése, a nagybirtokrendszer felszámolásának tömegigénye. A falu politikai hangulatában felerősödött a földosztás követelésének hangja a földműves szegénység között. Balmazújvároson a szegényparasztok egy csoportja a Semsey-uradalom ellen intézett támadást.1 Megszaporodtak a népgyűlések, ahol élesen merült fel a szegényparasztság háború alatti nyomasztó helyzete és uradalomellenessége.2 Az 1918. november eleji parasztmozgalom fellendülését Balmazújvároson az agrárproletariátus sok évtizedes osztályharcos magatartása, a szocialista mozgalom hagyományai — az ismert gazdasági és társadalmi helyzet talaján — robbanásszerűen elősegítették. A frontokról hazatérő katonák — akik a békevágyon túl erős monarchia-ellenességgel térnek haza — még radikálisabb irányba tolták a mozgalmat. Veres Péter — aki az olaszországi piavei frontról november 15-e körül került haza és a helyi mozgalom kimagaslóan tájékozott, olvasott vezető alakja lesz — azt írja, hogy a katonák többségében ugyan a békevágyás, a hazavágyódás élt, de a szocialista földmunkások túlléptek ezen és azt vallották: „Forradalom kell! Forradalom lesz!... még olyasféle osztályradikalizmus volt bennem is, mint majdnem az egész munkásságban és a már szocialista szegényparasztságban: el az urakkal! Mindennel!”3 1918. november 12-én a balmazújvárosi mezőgazdasági munkások, napszámosok, uradalmi cselédek elfoglalták a Semsey-féle grófi uradalmat. Elzavarták az intézőket, és a közel 40 000 kh-as területen biztosították a rendet. Ez volt Hajdú megyében az első jól megszervezett földfoglalás. „A kommunista köztársaság jelszavával” kezdtek a munkához, „.. .a rendfenntartásról ott a nép maga gondoskodik, maga tart fenn példás rendet és semmiféle karhatalmi 1 HBmL. IV. B. 905/b. 156. 1918. nov. 5.VÖ.: Fehér András: Agrárkérdés és parasztmozgalmak Hajdú megyében a polgári demokratikus köztársaság időszakában (1918—1919). Db. 1962. KLTE. Történelmi Intézet évkönyvei I. köt. 131. old.; Fehér András: A forradalmak útján (1918. október — 1919. április) Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1970. 88. old. (Továbbiakban: HBmD. munkúsmozg. tört.); HBmL. IV. B. 905/b. 157. A balmazújvárosiak földosztásra vonatkozó tervezete. 2 HBmL. IV. B. 905/b. 157. 15/1919 XVI. 1. 1918—157.; DU. 1918. nov. 6. 3 Veres Péter: Történelmi jelenlét Bp. 1971. 154—155. old. 87
