A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában

közöl arról, hogy Budapesten a Forradalmi Kormányzótanács tanácskozott „a forradalmi munkás- és katonatanácsok hatásköreinek megállapításáról... ”.15

Majd április 2-án, tehát egyidőben a hivatalos megjelenéssel, közli a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. számú rendeletét a választások időpontjáról. A napi sajtó tehát abban a sorrendben közölte a rendeleteket, ahogy azok értelemszerűen következtek, eltérően a hivatalosan jelzett számozásoktól.16

A sajtó előkészítő munkájával párhuzamosan a városi és a megyei direktórium is megkezdte a választások technikai előkészületeit.

A városi direktórium a választással kapcsolatban, feltehetően április 4-én az alábbi fogalmazványt állította össze: „Minthogy a tanácsköztársaság választási rendjét legsürgősebben meg kell teremteni és a választási eljárással kapcsolatos technikai intézkedéseket idő rövidsége miatt egyszerűsítenünk kell, ajánlom, hogy a kormányzótanács 26. számú rendelete alapján a választási eljárást a követendő módon hajtsuk végre.

Debrecen városában a lakosság arányának megfelelően 210 tagú tanácsot kell választani. A választási eljárásnak a legegyszerűbb módja az lesz, ha a város három politikai kerülete vezeti le a választásokat. Minden kerület 70-70 tagot jelöl, amelyeket listára sorolva szavazólapokat ad ki, s a választásokat ezekkel a szavazólapokkal hajtják végre. A jelölést a kerületek végrehajtóbizottsági tagjainak és a szakszervezetek által delegált vezetőkből álló kandidáló bizottság végzi, bevonva a katonatanács végrehajtó bizottságának tagjait is. A választási bizottság tagjait a 22. (paragrafus) értelmében a kormányzótanács van hivatva kinevezni. Sürgős előterjesztés formájában jelölendők és felterjeszten- dők a népbiztossághoz. A kinevezett választási bizottság nevezi ki aztán a szavazatszedő bizottságokat, amelyek aztán a választást hat vagy nyolc körzetben le is rendezik. A munkaprogramot a választási bizottság állapítja meg.”17

A városi direktórium a választási bizottság tagjainak jelölését április 4-én felterjesztette a belügyi népbiztosságnak.18 A belügyi népbiztos táviratilag kinevezte a debreceni választási bizottság tagjaivá: Vági István, Török Gábor, Hajdú János, Lefkovits Vilmos és Pál János lakosokat.19

A megye választási bizottságának tagjaivá: dr. Fülöp Ödön, Szepessy Albert és Kozma Lajos elvtársakat.20

Ugyancsak a belügyi népbiztos utasította a választási bizottságokat a választás lebonyolítására. Feladataikat így határozta meg: „1. kinevez annyi szavazatszedő bizottságot, amennyit szükségesnek talál, 2. kiírja a választások határidejét. A választásokat legkésőbb folyó hó 7-ig meg kell ejteni. 3. megállapítja, hogy hány tanácstagot választ a város a rendelet értelmében. 4. a szavazatszedő bizottságok (határoznak a választói) jogosultság felett. Utasítást (adnak),

15 A FK XXVII. számú rendeletéről van szó, amely hivatalosan április 1-én jelent meg.

16 Ld.: all. jegyzetet.

17 HBrnL. XVI. 11/a. 1919. ápr. 6. (?) Aláírás és dátum nélkül.

18 Uo. XVI. 11/b. 1919. ápr. 4.

19 Uo. XVI. 11/a. 1919. ápr. 5. —- Vági István órás és ékszerész, szociáldemokrata; Török Gábor építőmunkás, kőműves; Hajdú János famunkás, asztalos. A század elejétől részt vett a munkás- mozgalomban, 1918-ban harcolt az orosz polgárháborúban. A KMP debreceni szervezetének egyik alapítója. Lefkovits Vilmos tanár, az MSZDP debreceni szervezetének titkára. Pál János építőmunkás. Az életrajzi adatokat ld. részletesen: Tetteikben tovább élnek. Aforradalmi munkás- mozgalom kiemelkedő, elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete. Szerk.: Kiss István. 2. bőv. kiad. Debrecen, 1976. 401 old.

20 Népakarat, 1919. ápr. 6. Választások a vármegyében. — Dr. Fülöp Ödön ügyvéd, Szepesi Albert közalk.; Kozma Lajos famunkás.

69