A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában

adta. A Károlyi-kormány lemondott, s a szociáldemokrata párt nem merve vállalni egyedül az ország vezetését, elfogadta a KMP együttműködési feltételeit, s a két párt március 21-én egyesült. Kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot.

A Hajdú megyei események szervesen illeszkednek az országban folyó események történetébe.

Azok a gazdasági, társadalmi, politikai ellentmondások, amelyek megoldatlanok maradtak az 1918-as polgári demokratikus forradalomban, Debrecenben és Hajdú megyében is különböző szinteken és erősséggel jelentkeztek. A városi és falusi agrárproletariátus elégedetlen volt és változásra várt.

Nagyarányú munkás- és parasztmozgalmak jelezték a régi hatalmi rendszer szétzúzására és a nagybirtokrendszer felszámolására irányuló forradalmi törekvéseket.3 A debreceni munkásság szervezettségét és forradalomra való fel- készültségét bizonyítja, hogy a hatalomátvételt a szociáldemokrata párt és a debreceni Munkástanács március 22-i együttes ülésen proklamálta. A katona- tanács ugyanaznap délutáni ülésén „a helybeli szovjet megalakulásáról”, s a Munkástanácshoz való csatlakozásról Woith György tájékoztatott.4

A következő napokban sorra alakultak meg a hajdúvárosok és -községek tanácsai.

A március 21. után alakult tanácsok teljes egészében megszüntették a régi képviselőtestületek működését. Ahol a forradalom előtt is voltak már tanácsok — Debrecenen kívül Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló esetében — azok újjászerveződtek, megfelelő létszámra kiegészültek (30—60 főre), végrehajtó bizottságot és direktóriumot választottak. Személyi összetételük is megváltozott, hiszen ipari és agrármunkások, törpebirtokosok, leszerelt katonák, szocialista és demokratikus gondolkodású értelmiségiekből alakultak.

így a spontán módon szerveződött tanácsok és vezető testületeik szociális összetételében megvalósulni látszott a proletárgondolat, zömében a nép köréből kerültek ki a vezető emberek. Az ügyintézés azonban a régi államhatalmi apparátus kezében maradt, s bár a tanácsok politikai biztosokat küldtek ki ellenőrzésükre, a forradalmi gondolat nem mindig valósulhatott meg, akadályozták a régi erők, erkölcsök és szemlélet.5

3 Ld. részletesen a témát: Fehér András: Az 1919-es proletárdiktatúra Hajdú megyei történetéhez. = Pt. K. 1959. 2. sz. 1—57. old. Uő.: Agrárkérdés és parasztmozgalmak Hajdú megyében a polgári demokratikus köztársaság időszakában 1918—1919. = KLTE, Acta. 1962. Farkas Dezső: A földért folytatott harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között. 1918. nov.—• 1919. márc. = KLTE, Acta. 1959—1960. VI—1. Uő.: A két forradalom hajdú-bihari történetének néhány kérdése. In.: Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság jubileumi tudományos ülésszak. 1919—1969. 35—49. old. (Továbbiakban: JTÜSZ., Kónya Sándor: A proletárdiktatúra Debrecenben. (1919. márc. 21—ápr. 23.) = Építünk, 1951. 4. sz. 48—55. old. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1970. 85—106. old. (Továbbiakban: HBmD. munkásmozg. tört.)

4 Népakarat, 1919. márc. 23.

5 A helyi tanácsok történetére ld. a községi- és városmonográfiák vonatkozó részeit: Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István. Hajdúböszörmény, 1973. 154—157. old.; 219—229. old. Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973. 314—320. old.; Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk.: Dankó Imre. Hajdúszoboszló, 1975. 334—337. old.; Hajdúdorog története. Szerk.: Komoróczy György. Gyula, 1970. 295—299. old.; Hajdúhadház múltja és jelene. Szerk. Komoróczy György. Gyula, 1972. 393—395. old.; Józsa nagyközség 100 éve. 1872—1972. Szerk.: Szűcs Ernő. Db. 1972. 40—41. old.; Varga Antal: Balmazújváros története 1945-ig. Db. 1958. 222—229. old. I. m. Fehér András: Az 1919-es proletárdiktatúra Hajdú megyei történetéhez. 4—5. old. —• A megye és Debrecen város területén működő önkormányzati szervekkel foglalkozik: Komoróczy György: A Tanácsköztársaság önkormányzati szervei Hajdú-Bihar megye és Debrecen város területén. In.: JTÜSZ. 79—91. old.

66